Egy kis érdekességként, a tollak és hozzájuk való tollbetétek gyártását/összeszerelését/minőségi ellenőrzését bemutató, angol nyelvű videókat szedtem össze. Azok kedvéért, akik nem tudnak olyan jól angolul, vagy nincs kedvük végignézni a videókat, mindegyikhez készítettem kommentárt.
Fisher Space Pen (másik videó)
Mivel az űrben hideg van, és nincs gravitáció, a hagyományos tollak, amelyek a gravitáció miatt képesek írni, ott nem működnek. Szerencsére 1966-ban megszületett a Space Pen ötlete. Különlegessége, hogy bármilyen síkban tartott papírra ír, de akár 120°C forróságban, és -30°C hidegben is, valamint víz alatt, és zsíros felületre is. A tollbetét élettartama ráadásul közel háromszor akkora, mint egy hagyományos golyóstollé.
A Boulder City-ben található gyárban járunk, ahol évente több mint 1 millió Space Pen készül. A termék nagy sikerét két újítás adja: a túlnyomásos tollbetét, és a szabadalmaztatott sűrű tinta, amely a betétbe kerül.
A Space Pen gyártásának első lépése, hogy egy tekercs acéldrótból kialakítják az írócsúcsokat. Egy gép segítségével kiegyenesítik a drótot, majd utána tollhegynyi (kb. 5 mm hosszú) darabokra vágják. Percenként kb. 25 darab készül el. A hegy olajos fürdőben folyik ki a gépből egy tárolóba. Az olaj azért is jó, mert hűti a gépet.
Egy munkás a félkész hegyeket átpakolja egy másik gépbe, amely fúróval egy csatornát készít mindegyikbe. Ezen keresztül fog a tinta eljutni a golyóhoz. A következő lépés a golyót tartalmazó foglalat elkészítése. Ezt egy ALBE nevű gép végzi. (Az ALBE a Mikron nevű svájci cég egyik elődje, amely a golyóstoll hegyét gyártó gépek túlnyomó részét gyártja.) Egy munkás golyókat önt egy adagolóba. A golyók volfrám-karbidból készülnek, ugyanabból az anyagból, amelyből a páncéltörő lövedékeket gyártják. Ez kétszer keményebb az acélnál.
Az ALBE (rettenetes olajfröcskölés közben) behelyezi a golyót a foglalatba, majd a foglalat oldalát felmelegíti, és kissé kinyújtva ráhajtha a golyóra, hogy az a helyén maradjon. Fontos, hogy a megmunkálás a lehető legprecízebb legyen, hiszen a nyomás alatt levő tinta a legkisebb hiba esetén is azonnal kifolyik a hegynél.
Eddig nincs nagy különbség a Space Pen, és a hagyományos golyóstollak gyártása között, de most jön az egyedi rész, mégpedig a speciális tinta. A tinta jellegzetességének bemutatására eltörnek egy kész tollbetétet, melyből lassan, a levegőben hurkot alkotva kifolyik a tinta. A hagyományos golyóstolltinta híg, hiszen egy normál golyóstollnál ez tökéletesen megfelelő. Azonban a Space Pen működéséhez egy nagy nyomást tartalmazó tollbetétre van szükség, amelyból a sima tinta rögtön kifolyna. A Space Pen tintája ezért körülbelül olyan sűrű mint a puha karamell. Egy munkás kinyit egy nyomás alá helyezhető fémtartályt, majd kivesz belőle egy, a tintát lefelé nyomó fémlapot, melynek aljáról komótosan folyik lefelé a sűrű, gumiszerű tinta. A drámai hatás kedvéért kesztyűvel kissé megtapogatja, hogy lássuk az állagát.
A kérdés, hogy hogyan képes ez a sűrű valami a papírra kerülni? A megfejtés ugyanaz, mint a fogkrém esetében, mely szilárd halmazállapotú a tubusban, de könnyen kinyomható a fogkefére. A tinta úgynevezett thixotrópikus anyag, amely nyugalmi állapotban sűrű, azonban nyomás alá helyezve folyékonnyá, és könnyen kenhető halmazállapotóvá válik. Ismét eltörnek egy kész tollbetétet, a tintáját egy papírra csorgatják, majd kis spatulák segítségével elkenik, így bemutatva, hogy valóban képes nyomot hagyni a papíron.
Itt az ideje beletölteni a tintát a betétbe. Egy munkás üres sárgaréz tollbetéteket helyez egy gépsorba. Az egyik végét lezárják az elkészült írócsúccsal, amely egy tartályból, vibrációs pályán kerül a gépbe. Itt van egy kis ellentmondás a videóban, mert bár a narráció szerint a töltés a következő lépésben történik, a megjelenő képen hirtelen már nincs benne a betét végében a hegy, és annak korábbi helyén keresztül fecskendeznek bele pontosan 1,7 gramm tintát. Valószínűleg a sorrend fordítva van, előbb a tinta, azután a hegy. A tinta után egy nagy tartályból egy műanyag golyó kerül bele (gondolom a másik végén). A betétben uralkodó túlnyomást nitrogén és oxigén keverékével érik el, amely kb. 2,5 kg/cm2 erővel nyomja a tintát. Ez nagyjából megfelel egy átlagos autógumiban található nyomásnak. A nitrogén kiválóan alkalmas a célra, mivel inert gáz (közömbös, azaz a kémiai anyagok nagy részével nem lép reakcióba), nem okoz kárt a betétben, vagy a tartalmában. Ahogyan a tollal írunk, a golyóra nehezedő nyomás szép egyenletesen kifelé préseli a tintát a hegyen. A tollbetét lezárásához némi ragasztót fecskendeznek bele, és rákerül egy sárgaréz kupak a végére. Így a tinta nem folyik ki a tollbetét hátulján, és nem tud elpárologni sem. A hagyományos golyóstollbetétek vége nyitott, így a tinta kiszáradhat. Itt megint van egy kis ellentmondás, mert látszólag a gáz és a kupak két külön lépésben kerül bele a tollbetétbe, ami nyilván butaság, mert ha valóban így lenne, a gáz már rég eltűnne a betétből, mire a kupakot másodpercekkel később rárakja a gépezet. Ezért valószínűleg ezek a lépések egyszerre történnek. A Space Pen tollbetétek egyébként több mint 3 kilométer íráshosszal bírnak.
A tollbetét immár készen van, jöhet a tollak összeszerelése. Egy hölgy üres Bullet alsórészekbe tesz sárgaréz közdarabokat, majd betölti ezeket egy gépbe, amely összepréseli a kettőt. A Bullet a legnépszerűbb típus amit gyártanak. A dolgozó beletesz egy tollbetétet, egy gép segítségével rácsavarja a toll másik végét, és ráteszi a kupakot. A munkások áttetsző műanyagba csomagolják a kész tollat, amely egy szállítószalagon megindul a vásárló felé...
