Golyóstoll blog

Golyóstollakkal, tollbetétekkel, és egyéb irodaszerekkel foglalkozó blog azoknak, akiknek nem mindegy, mivel írnak.

Friss topikok

Címkék

05p (1) 10p (2) 15p (2) 2000 (1) 207 (1) 20p (3) 25p (4) 30p (4) 35p (7) 40p (17) 45p (5) 50p (3) 537r (1) 600 (1) 66 (1) 70 (1) ajándék (7) ajánló (9) aláírásbiztos (3) alkohol (1) amazon (1) anyball (1) auchan (1) ballagás (1) ballograf (2) belefolyt (2) bic (3) bionic (1) bíró (2) biro (1) bk437 (1) bl107 (1) blackwing (1) blog (2) cap-o-matic (1) carandache (1) ceruza (7) colorgel (1) com4ball (1) com4gel (1) cristal (3) cross (2) csalódás (2) Diamine (1) document (1) dokumental (4) dokumentumbiztos (4) dong-a (1) easyflow (1) eberhard-faber (1) energel (2) epoca (1) expandz (1) f-301 (1) f-701 (1) faber-castell (1) facebook (1) facet (1) fail (1) film (1) fisher (6) floating-ball (1) folyadékos (1) füzet (1) g-301 (1) g2 (1) garancia (3) gel (1) gelion (1) golyóméret (1) golyóstoll (45) gopen (3) goy (3) grafitceruza (3) gravitáció (1) green-papír (2) gyártás (9) h-8000 (1) hegyméret (1) hi-tecpoint (1) hibrid (5) hipermarket (1) hungaropax (2) hungaropen (4) hyperg (1) ico (10) inoxcrom (1) íráshossz (1) írócsúcs (1) iskolakezdés (12) jegyzetelés (1) jetstream (2) jimnie (1) johanna basford (1) jotter (13) kaméleon (1) Karácsony (6) kerámiatoll (1) keresés (6) kézírás (3) kiállítás (3) Kína (1) koh-i-noor (1) krea-tipp (1) laknock (1) lamy (5) limited (1) madison (1) mágneses (2) marathon (1) mechanika (1) minim (1) minőség (3) montblanc (2) namisu (1) newton (1) növénytermesztés (1) nyitvatartás (1) olvasói (3) palomino (1) papírbolt (2) parker (13) patronos (1) pax (9) pedro-duque (1) penész (1) pentel (3) pevdi (7) pilot (3) pirex (1) platignum (1) polar (2) polo (1) pomáz (1) powertank (1) prodir (1) quinkflow (2) radír (2) reklám (2) reklámtoll (2) retró (9) rollertoll (12) rotring (3) safari (2) sakota (1) sarasa (2) schmidt (1) schneider (3) scripto (2) sentinel (1) sheaffer (2) signetta (2) signo (3) slicci (1) soyuz (1) space-pen (3) stabilo (4) starwalker (1) stresszoldás (1) sültkrumpli (1) súlytalanság (1) színező (1) születésnap (3) tanszervásár (2) tanulás (1) terv (1) tianjiao (1) tianzhijiaozi (1) tikky (1) tinta (13) tisztítás (1) titán (1) titkos kert (1) többszínű (2) toll (3) tollbetét (10) tolltartó (1) töltőceruza (3) töltőtoll (5) történelem (1) történet (2) triumph (1) ty-105 (1) ty-128 (1) újév (5) um-100 (1) uni-ball (5) úszós (1) uv-álló (2) v-ball (1) választás (2) vélemény (28) vicces (1) világűr (1) vista (2) vízállóság (1) vizsgálat (3) vonalvastagság (1) waterman (1) worker (1) x-01 (1) xtra (1) zebra (5) zseléstoll (16) Címkefelhő

Boldog új évet kívánok!

2018.01.01. 12:34 golyóstoll

Megkezdődött a 2018-as év, így a már megszokott módon néhány évzáró gondolatot olvashattok.

Tegnap számot vetettem a 2017-es évvel, és arra jutottam, hogy mind a munka, mind pedig a magánélet szempontjából rendkívül gyümölcsöző volt. Számos kitűzött célomat sikerült teljesíteni, és maradt idő a kikapcsolódásra is.

A blog szempontjából talán inaktívnak tűnhet az év, hiszen a szokványosnál kevesebb írás született. Azonban elégedettséggel tölt el, hogy végre sikerült figyelmet fordítanom a golyóstollak mellett a ceruzákra, radírokra is. Számos érdekes grafit- és töltőceruzát is sikerült beszereznem. Ezen kívül említésre méltó történés volt még a Golyóstoll kiállítás, valamint az ennek nyomán készült riportműsor a Rádió Bézs internetes rádióban.

 

Néhány érdekesség:

Az öt legnépszerűbb írás 2017-ben

  1. Teszt és történet: Fisher Space Pen AG-7
  2. Milyen tollat ajándékozzak?
  3. Beszáradt toll életre keltése
  4. Teszt és történet: Parker Jotter
  5. Teszt: Zebra F-301

Az év legérdekesebb keresőkifejezései

  • a fogam tol szedulheteke vagy nem
  • hajós golyóstoll, amiben úszkál a hajo
  • kezben a penz kotegben

 

A blogról 2017-ben összesen közel 60.000 oldalletöltés történt, amely kb. megfelel a tavalyi statisztikának. A növekedés hiányát az új bejegyzések ritka megjelenésének tulajdonítom.

Minden olvasómnak boldog új évet kívánok (és kézben a pénzt kötegben)!

Szólj hozzá!

Címkék: újév

A golyóstoll kiállítás képei

2017.12.07. 09:11 golyóstoll

Kőszegi Ádám képei a kiállításról

Ha esetleg nem volt lehetőséged megtekinteni a Fiók írószerüzletben a Golyóstoll kiállítást, mely a Budapesti Design Hét alkalmából volt látogatható, Ádám képein megnézheted, mit hagytál ki.

Szólj hozzá!

Címkék: kiállítás ajándék

Mi az a radír?

2017.10.18. 07:20 golyóstoll

Ostoba kérdés - gondolhatja az újdonsült olvasó, hiszen mindenki tudja: az a kis dirib-darab valami, amivel a ceruzanyomokat el lehet tüntetni a papírról. Rutinosabb követőim azonban már sejtik, hogy ha előkerült a téma, akkor célom, hogy legyen végre egy kellően részletes radírológiai ismertető magyar nyelven, ami segít a választásban.

Van néhány olyan tárgy, melynek használati értéke véleményem szerint jóval magasabb, mint az ára. Az egyik mindenképpen a gyufa, ami rendkívül olcsó ahhoz képest, hogy milyen sokrétűen használható, és mekkora szolgáltatot tehet. A másik pedig a radír. Fantasztikus dolog, hogy a világ legjobb minőségű radírjait megveheted a boltban, mindössze 2-300 forintért.

Mi a különbség a radírok között? Melyiket érdemes megvenni?

Alapvetően háromfajta radír van, amit iskolai vagy irodai használatra érdemes megvenni: a természetes gumiból, a szintetikus gumiból, és a műanyagból készült típusok. Azonban a teljesség kedvéért muszáj a különféle műanyag radírok között különbséget tenni, és megemlíteni a műveszek számára készített speciális termékeket is.

Azt, hogy egy radír milyen jellemzőkkel bír, elsősorban az határozza meg, hogy miből készül. Én is ezt a csoportosítást fogom használni. Hogy könnyebben követhető legyen, készítettem egy ábrát, melyen minden általam ismert radírfajta szerepel, és sorban írok mindegyikről.

radirok-tipusai4.jpg

Radírok típusai

1. Természetes gumi

A természetes gumi radír viszonylag olcsó, és ez a legrégebb óta gyártott típus. Nagyon elterjedt, de nem kifejezetten modern, egyes vélemények szerint már eljárt fölötte az idő. Hátrányai közé tartozik, hogy a meleg, és az UV fény hatására elöregszik, kiszárad, és utána már nem lehet vele hatékonyan radírozni, mert töredezik, és maszatolni kezd. Ezen kívül használata a papírt károsítja, szélsőséges esetben a vékony lapokat fel is szakíthatja. Függetlenül a hátrányaitól, alapvetően használható, de a modernebb kivitelű típusok kezdik kiszorítani. 

A természetes alapanyagú radírok három fontos összetevőből készülnek. Bár a radírt a legtöbb nyelvben guminak nevezik, mégsem ez a a leglényegesebb része a receptúrának, hanem egy faktisz nevű anyag. A faktisz nem más, mint valamilyen növényi olaj - például repceolaj - melyet vulkanizálással szilárdítanak meg. Tudom, nehéz elképzelni hogy olajjal radírozunk, de a vulkanizálási folyamat során az olaj részecskéi között olyan kötések keletkeznek, amitől a folyadék "térhálósodik", és egy rugalmas anyag jön létre.

piros-kek-radir1.jpg

Piros-kék iskolai radír

A faktisz szerepe, hogy megpuhítsa a gumit, így a papírnál ragadósabb felületére a dörzsöléstől keletkező hő hatására rátapadnak a szabad grafitrészecskék. Fontos jellemzője még, hogy morzsálódik, így az elhasznált darabkái leválnak, és folyamatosan friss felülettel tudsz radírozni.

Természetesen a radírban van gumi is. Ez úgy készül, hogy a kaucsukfából nyert sűrű folyadékot, a latexet vulkanizálják. A gumi egyébként önmagában leginkább elkenné a ceruzát, ezért nem használnak belőle túl sokat. Elég annyi belőle, hogy a faktiszt és egyéb alapanyagokat megkösse, és rugalmasságot biztosítson a radírnak.

A faktiszon és a gumin kívül többnyire valamilyen dörzsanyagot is adagolnak a keverékbe, például finomra őrölt habkövet, apró szemcséjű homokot, porított üveget, vagy csiszolóport. Ez azért szükséges, hogy radírozáskor ledörzsölje a papírszálak egy részét, így kiszabadítsa a közéjük ékelődött grafitrészecskéket is.

elefantos-radir1.jpg

KOH-I-NOOR 300 - latex gumi radír

Az latex radírnak általában kellemes, enyhe gumi illata és szemcsés tapintása van. Nagyon ellenálló, nehezen törik, inkább csak vágni lehet, és az is elég fárasztó mutatvány.

A piros-kék iskolai radírt azt hiszem senkinek sem kell bemutatnom. Totális rejtély számomra, hogy mi értelme van egy ilyet megvásárolni. A kék oldaláról senki sem tudja, hogy igazából mire jó, mert a tollat ugyebár nem lehet vele normálisan kiradírozni, a ceruzához viszont túlságosan durva. Tehát a termék fele rögtön használhatatlan. Kiszáradása után a piros rész is maszatolni kezd, rossz esetben az apró törmeléke piros nyomokat hagy a papíron. 

Megbízható választás azonban a nálunk is igen elterjedt, elefántos KOH-I-NOOR 300 radír. A csehországi gyártó, a KOH-I-NOOR Hardtmuth vállalat a környéken a leghíresebb, gumi radírokat előállító cég. Természetesen modernebb kivitelű radírokat is készítenek, de azok kevésbé ismertek, és tapasztalataim alapján nem kiemelkedő minőségűek.

2. Szintetikus gumi

A szintetikus gumi radírok képviselik a következő generációt. A latex radírhoz képest alaposabban, kisebb erőfeszítéssel radíroznak, és legtöbbször nem tartalmaznak dörzsanyagot sem. Radírozás közben jobban morzsálódnak, ami a papír számára kíméletesebb. Az alapanyag miatt bár a felületük kiszáradhat, de lassabban öregszenek, hosszabb ideig tárolhatók érzékelhető minőségromlás nélkül. 

Azonban a papír megóvásának ára van. Ha a grafitrészecskék a szálak közé ágyazódtak, dörzsölés hiányában ott is maradnak, ami a radírozás után szabad szemmel is látható halvány nyomokat hagy. Ezen kívül a szintetikus radírok felülete könnyen telítődhet grafitporral, amitől maszatolni kezd.

maped-softy.jpg

Maped Softy - szintetikus gumi radír

A szintetikus radírok nem természetes, hanem szintetikus kaucsukból készülnek. Az alapanyaguk valamilyen kőolajszármazék (pl. sztirol-butadién), és szintén vulkanizálás során válnak rugalmassá. Ez egy modernebb típus, a természetes alapanyagok elhagyásával a gyártás olcsóbb, a latex hiánya miatt ráadásul az erre allergiás emberek is használhatják. (A "latex free" és "PVC free" felirattal is lehet találkozni itt-ott, ami csalóka, ugyanis a műanyag radírok sem tartalmaznak latexet, és létezik PVC mentes műanyag radír is.) Többféle színben és keménységben lelhetők fel a boltok polcain. Illatuk általában erősebb, és kissé lisztes tapintásukról ismerhetők fel.

milan-radir1.jpg

Milan 420 - szintetikus gumi radírok

Jó választás lehet például az itthon is sok helyen kapható, Milan cég által gyártott valamelyik szintetikus gumi radír, melyet a "Miga de Pan" feliratról lehet felismerni, mely a dobozon, vagy a radír papír tokján szerepel. A Milan a világ egyik, ha nem a legnagyobb radírgyára, így más típusú radírokat is gyártanak. Sőt, számos nagy nevű cég számára végeznek bérgyártást.

3. Műanyag

A műanyag radír képviseli a legmodernebb, és legdrágább típust. A laikus vásárló is könnyen felismeri használat közben, hogy itt valami teljesen másról van szó. Tapintása sima, és gyakorlatilag bármilyen kemény vagy puha kivitelben lehet gyártani, a szívárvány összes színében, akár még illatosítva is. A minőség függvényében nagyon hatékonyan, szinte erőfeszítés nélkül lehet radírozni vele, és a végeredmény általában tisztább, mint a gumi radírok után.

rotring-tikky1.jpg

Rotring Tikky - PVC radír

A műanyag radírt szinte mindig kartonpapír tokban találjuk, mivel egyébként puha anyaga miatt a használat során könnyen eltörhet. A papírt célszerű a radíron hagyni, szükség esetén az elhasználódás ütemében rövidebbre lehet vágni. 

A műanyag radír megbosszulja, ha a felülete szennyeződik. Ha például a kezünktől zsíros lesz, vagy túl sok grafitot vesz fel, a papírt összekenheti, amit később igen nehéz eltávolítani. Jó megoldás, ha gyanús esetben, használat előtt egy picit koptatjuk a radír felületét üres papíron. Ha nagyobb mennyiségű grafitot szeretnénk eltávolítani (például egy vastagon besatírozott részt), akkor pedig először gyurmaradírt érdemes használni.

Egy jó ökölszabály egyébként, ha a radír keménységét a kiradírozni kívánt ceruza keménységéhez igazítjuk. Azaz a H-s, és annál keményebb ceruzákat a tömörebb, a B-s és puhább ceruzabelet pedig a lágyabb radírokkal lehet eltüntetni. A HB ceruzáknál többnyire minden műanyag radír jól teljesít.

Hasonlóképpen,érdemes odafigyelni a papír durvaságára. Egy érdes papír gyorsan "elfogyasztja" a puha műanyag radírokat, és sokkal jobb eredményt érhetünk el keményebb, akár gumiból készült radírral.

pentel-radir.jpg

Pentel Hi-Polymer - PVC radír

Valójában egy modern vegyipari termékről van szó, amelyet úgy alakítottak ki, hogy a gumiból készült radírra hasonlítson. Összetételében és gyártásában azonban gyökeresen eltér a korábban említett két típustól. A műanyag radírokat szokták polimer, termoplasztik és vinyl radíroknak is nevezni. 

Gyártásakor egy mesterséges anyagokból álló, zselés masszát kevernek, amit nem kell vulkanizálni, hanem egy végtelenített adagolóval (extrudálással) formázható, majd a kívánt méretre vágható. Azt, hogy a radír mennyire legyen puha vagy kemény, a hozzá adott lágyító anyagok mennyisége határozza meg. A könnyebb morzsálódás miatt a műanyagkeverékhez valamilyen töltőanyagot is kevernek, például nagyon finomra őrölt krétát, vagy kaolint. Dörzsanyagot azonban általában nem tartalmaz, így rendkívül kíméletes a papírhoz.

Nem titok, hogy a legjobbnak tartott radírok műanyagból készülnek. Néhány példa, amivel tapasztalataim alapján nem lehet melléfogni (a sorrendnek nincs jelentősége):

Név Tulajdonságok Megjegyzés
Pentel Hi-Polymer
Staedtler Mars plastic ftalátmentes
Faber-Castell Dust-Free ftalátmentes, forgácsmentes
Milan Tecnik 920 ftalátmentes, forgácsmentes
Mitsubishi Boxy forgácsmentes belföldön nem kapható
Sakura / Pilot Foam tapadáscsökkentett, forgácsmentes belföldön nem kapható

 

A felhasznált anyagoktól függően többféle, lényegesen eltérő fajtájú műanyag radír is létezik, ezért érdemes tovább boncolni az alapanyag kérdését.

3a) PVC

A boltokban kapható műanyag radírok többsége PVC-ből készül. A PVC alapesetben egy kemény, ellenálló műanyag, amivel nemigen lehet radírozni. Ahhoz, hogy rugalmas legyen, lágyító adalékokra van szükség. 

stabilo-radir.jpg

Stabilo legacy - PVC radír

A lágyító anyagok jelenléte (és kipárolgása) megfigyelhető, ha hosszabb ideig - néhány hétig, vagy hónapig - valamilyen műanyag tárgyat hagyunk a radírral érintkezni. Akár egy tollat, ceruzabelet tartalmazó műanyagcsövet, de még a tolltartó anyagát is képes "megolvasztani" egy rosszul elhelyezett, csomagolás nélkül tárolt műanyag radír. 

radir-serules.jpg

Műanyag radír által okozott sérülés

3b) Ftalátmentes PVC

A PVC lágyítására a közelmúltig főleg a ftalátok családjába tartozó vegyületeket használták, azonban kutatások során kiderült, hogy ezek kifejezetten egészségtelenek. Mivel a PVC az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott műanyag, a ftalátokkal gyakorlatilag a Földön mindent elszennyeztünk. Így - bár a radírgumi kis mennyisége miatt kevésbé jelentős tényező - ma már minden gyártó ügyel, hogy legyen a kínálatában ftalátok nélkül készült termék is.

staedtler-mars1.jpg

Staedtler Mars plastic - ftalátmentes PVC radír

A ftalátmentes radírok sokszor büszkén hirdetik eme előnyüket, ha azonban nem látjuk a "phthalate free" feliratot, érdemes egy percet rászánni, és utánaolvasni a gyártó weboldalán. Nem titok azonban, hogy a ftalátok használata nélkül készült radírok ha minimálisan is, de kevésbé jók.

3c) Forgácsmentes

A csúcsminőségű radírok egyik fajtája azt ígéri, hogy a kiváló radírozás mellett a letöredezett forgács nem ezernyi apró morzsában terül el a papíron, hanem a radír felülete alatt nagyobb szálakban összeragad, és így könnyen leseperhető. Az ilyen radírokon általában "dust-free" felirattal lehet találkozni, de itt sem minden gyártó emeli ki ezt a képességet, tehát inkább a szemünkre hagyatkozzunk.

faber-castell2.jpg

Faber-Castell Dust-free - forgácsmentes és ftalátmentes PVC radír

Valamit valamiért: általában ezek a legpuhább radírok, a hatékony radírozás miatt jobban tapadnak a papírhoz, és könnyen törnek. Aki arra tippelt, hogy ezt még nagyobb mennyiségű lágyító anyag hozzáadásával érik el, az nyert.

boxy-radir1.jpg

Mitsubishi Boxy- forgácsmentes PVC radír

3d) Tapadáscsökkentett

A prémium radírok legújabb típusa megpróbálja a puha radírok hátrányait csökkenteni úgy, hogy a tisztítási képesség lehetőleg ne csökkenjen. Nevezik habradírnak (foam eraser), vagy könnyen radírozó típusnak (light erasing, light touch), de a leírások alapján számomra úgy tűnik, mindkettőnek ugyanaz az alapja. 

A radírgyártók rájöttek, hogy egyszerűen az összetevők variálásával lehetetlen olyan terméket előállítani, ami minden tulajdonságában remekel: kiválóan radíroz, nem morzsálódik túlzottan, és nem törik könnyen, miközben teszi a dolgát. A megoldás az, hogy gyártás során kétféle, különböző keménységű alapanyagot készítenek.

A szilárdabb rész felel azért, hogy a radír kemény és ellenálló legyen, és van egy lágyabb, ragacsosabb alkotóelem, mely a lehető legjobb radírozási képességet biztosítja. A két részt olyan módon keverik össze, hogy a kemény anyag szivacsos vázat alkosson, melyben az üres lyukacsokat a puhább anyag tölti ki. Így a radír összességében kemény marad, de mégis kiválóan radíroz, és a leváló darabjai is összetapadnak. A vásárló pedig csak annyit tapasztal, hogy a radír könnyen siklik, és akkor is jól működik, ha nem nyomja a papírhoz.

sakura-foam2.jpg

Illusztráció a Sakura szabadalmi beadványából (bővebben)

A remek teljesítmény nincs ingyen, ugyanis ezek a radírok rendkívül gyorsan elhasználódnak, tehát kényelmesek ugyan, de nem túl gazdaságosak. A tapadáscsökkentett radír egyelőre csak Japánban terjedt el, így nálunk még ritkaságszámba megy.

sakura-foam.jpg

Sakura Foam - tapadáscsökkentett radír

3e) PVC mentes

Az utolsó általam ismert műanyag radírtípus az, amelyik nem PVC-ből készül. Lényeges jellemzőjük, hogy kinézetre és tapintásra olyanok, mint egy kemény PVC radír, de a non-PVC, vagy PVC-free felirat árulkodik a csomagoláson. Alapanyaguk valamilyen nem PVC alapú hőre lágyuló műanyag, például TPE vagy TPU

faber-castell1.jpg

Faber-Castell PVC-free - PVC mentes radír

Sajnos azt kell mondjam, bármennyire is jó ötletnek tűnik csökkenteni a PVC termékek mennyiségét, a radír nem a legideálisabb ebből a szempontból. A PVC mentes radírok ugyanis keményebbek, és kevésbé hatékonyak, mint a PVC-alapú keverékből készült társaik. Ettől függetlenül, ma már szinte minden neves gyártó kínálatában találunk PVC mentes terméket is.

4. Művészradír

A lágy, nyersguminak is nevezett művészradírok többnyire faktiszból és kisebb részben különféle adalékokból készülnek. Szinte mindig barna színűek, és rendkívül könnyen, apró darabokra morzsálódnak. Leginkább művészellátókban lehet találkozni velük, de tapasztalataim alapján nem túl nagy választékban.

Grafitceruzához kevésbé, inkább szénceruza és nagy mennyiségű grafitpor radírozásához használhatók, a papírt szinte teljesen érintetlenül hagyják, ami fontos, ha az ember radírozás után például festeni szeretne rá. Azonban mind a gyors fogyás, mind pedig a drasztikus morzsálódás miatt alkalmatlanok általános iskolai, irodai használatra.

 

milan-muveszradir.jpg

Milan Master Gum - művészradír

5. Gyurmaradír

A gyurmaradír trükkje, hogy anyaga eleve ragad, tehát nem szabad dörzsölni vele a papírt. Egyszerűen oda kell nyomni, és a grafitszemcsék ráragadnak, így leemelhetők a felületről. Azaz nem morzsolódik, mint a hagyományos radírok, hanem saját anyagában köti meg a szennyeződést. Ez azt is jelenti, hogy egy idő után hiába gyúrod át a szennyezett felületet, teljesen tele lesz szénporral, és nem használható tovább, mert nyomot hagy. A radír színének sötétedése alapján észrevehető, hogy mikor kell a telítődése miatt újat vásárolni. 

faber-castell4.jpg

Faber-Castell - gyurmaradír

A gyurmaradír dörzsölés hiányában a papír szálai közé beékelődött szénport/grafitot nem tudja eltávolítani. A használatát ilyen esetekben más radírral kell kombinálni. Ezt a típust is művészellátókban forgalmazzák, de néhány papírboltban is fellelhető.

A gyurmaradírok természetes, vagy szintetikus gumi alapanyagból, különböző adalékok hozzáadásával készülnek, vulkanizálás nélkül. Szinte kizárólag szénceruza és grafitpor eltávolítására vannak kitalálva, azonban könnyű formálhatóságuk miatt tetszőlegesen apró területen, vagy akár kifejezetten erre a célra gyártott radírozó sablonnal is használhatók.

***

Végezetül néhány apróság, amely az írás elkészítése közben eszembe jutott:

Radír a ceruza végén

Többnyire használhatatlan vacak, tisztelet a kivételnek. Egyébként főleg Amerikában divatos, az európai szokás a mártott végű ceruza, melyhez külön radír dukál. Létezik cserélhető radíros ceruza is.

Tintaradír

A tintaradír olyan radír, melyhez a szokásosnál nagyobb mennyiségű, vagy nagyobb szemcséjű dörzsanyagot kevernek. Így használat közben a papír felső rétegét - melyben a tinta található - a tintával együtt ledörzsöli. A drágább tintaradírok tartalmazhatnak a tinta színanyagát semlegesítő anyagot is (pl. Mars Plastic combi).

A tintaradírt legfőképpen vastagabb papírokra (pl. műszaki rajzlap), vagy műanyag fóliára ajánlják, a vékony anyagokhoz túl durvák. Nekem kétségem van azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán bármilyen gyakorlati hasznuk van.

Fekete radír

A fekete radírok alapvetően kutya közönséges műanyag radírok, melyeknek anyagához fekete pigmentet kevernek. A gyártás során ugyanis tetszőleges adalék használható, amely nem hagy nyomot a papíron. Ugyanígy készülnek a színes, figurás, és illatos műanyag radírok is.

milan-natanegra.jpg

Milan nata negra - fekete PVC radír

Azon kívül, hogy a fekete szín vagányan néz ki, egyetlen előnye van, mégpedig hogy nem látszik rajta a grafit szennyeződés. Régen ritkaságnak számított, ma már szinte minden cég gyárt műanyag radírt fekete színben is.

Néhány általam ismert fekete radír:

  • Stabilo Exam Grade
  • Mitsubishi Boxy
  • Papermate Black Pearl
  • Staedtler Rasoplast black
  • Muji black
  • Pentel Hi-Polymer Black
  • Milan nata negra
  • Rotring Exam Standard
  • Factis Black (már nem kapható)

Színes ceruza radír

Mivel a színes ceruzákban található hegy viaszt tartalmaz a pigmentek megkötésére, így zsíros nyomot hagy. Ezt a radírok túlnyomó része nem tudja teljesen eltávolítani, amelyik viszont igen, az a papírt is károsítja. 

Speciális radírok: elektromos radír, radírceruza és radírzsák

Az elektromos radír egy apró villanymotor által forgatott, jól morzsálódó műanyag radírbetét, melyet főleg nagyobb felületek gyors és fáradtságmentes tisztítására lehet használni. Hátránya, hogy a betéteket aranyárban mérik, és óvatosan kell bánni vele, mert kikezdheti a papírt.

derwent-elektromos.JPG

Derwent elektromos radír

A radírceruza egy hosszú műanyag radírhenger, amely valamilyen fa- vagy műanyag tokban van. A tokból hegyezéssel, vagy gombnyomással adagolható. Amennyiben apró részleteket szeretnél nagy pontossággal radírozni, hasznos lehet, ellenkező esetben praktikusabb és gazdaságosabb egy hagyományos, hasáb formájú radír használata.

faber-castell3.jpg

Faber-Castell Perfection radírceruzák

A radírzsák egy olyan textilbatyut takar, amelyben apróra reszelt radírforgács van. Ha egészen nagy területet akarsz radírozni, a papírra szórsz belőle valamennyit, egy kicsit gyöntölöd a zsákkal a reszeléket, majd lesepred. Így néz ki a használata. 

Radír méretek

A méretet a legtöbb gyártó a szállításra használt dobozban elhelyezhető radírok száma alapján adja meg. Pl. a Rotring Tikky 20 radír esetében egy dobozban 20 db fér el, Tikky 30 esetében 30 db, és így tovább. (Tehát a 20-as nagyobb, mint a 40-es.) A 20-as, 30-as, 40-es téglatest radírok általában a különböző gyártók között is hasonló méretet jelentenek.

 

Az írás elkészítéséhez felhasznált források:
1) Nyilvánosan elérhető szabadalmi leírások
2) Product Information - Erasers | Staedtler Mars GmbH & Co. KG - 07.2002
3) http://pubs.acs.org/cen/whatstuff/stuff/8050erasers.html
4) http://www.conservation-wiki.com/wiki/Surface_Cleaning

Szólj hozzá!

Címkék: radír grafitceruza

Golyóstoll kiállítás a Design Héten

2017.10.07. 22:33 golyóstoll

Kedves tollkedvelő olvasóim!

Figyelmetekbe szeretném ajánlani az idei Design Hét Budapest rendezvénysorozat egyik helyszínét, mégpedig a Budafoki út elején (a Szent Gellért tér mellett) található Fiók papírboltban, kedden (október 10-én) nyíló Golyóstoll / Biro kiállítást.

Hivatalos oldal: Design Hét Budapest
Megnyitó: október 10., 17:30 
Nyitvatartás: október 10-31., hétfő, kedd, szerda, péntek: 8:00-16:00, csütörtök: 8.00-13.00

Ami miatt feltétlenül érdemes benézni, hogy a golyóstollak ősatyjának számító, Goy Andor által tervezett és gyártott "GO"PEN valamint a Biró László féle tollakból is számos felbecsülhetetlen értékű különlegesség lesz kiállítva. A gyűjtemény így Bíró és Goy szerepét együttesen próbálja érzékeltetni a golyóstollak történelmében. A kiállított példányok némelyike Magyarországról származik, de több is van, amelyik Angliából, vagy éppen Argentínából került hazánkba.

Szólj hozzá!

Címkék: ajánló kiállítás biro goy gopen

Teszt: Namisu X-01 TI

2017.09.13. 07:24 golyóstoll

Nincs ami jobban esne egy golyóstollakról firkáló bloggernek, mint amikor érdeklődő közönség olvassa írásait. Ja, de mégis: amikor a közönség hasznos témát szolgáltat azokhoz a bizonyos írásokhoz.

Nem tagadom, megtisztelő volt, mikor Rudolf felajánlotta, hogy a Kickstarter oldalon, közösségi finanszírozással legyártott különleges golyóstollát elküldi rövid kipróbálásra. Így került az asztalomra a Namisu X-01 rollertoll titánból készült változata.

namisu-1-500.jpg

A Kickstarter lényegéről a Polar Pen toll kapcsán már írtam, így most nem ismételném magam. Azóta annyit biztosan változott a helyet, hogy az ötletgazdák a korai egy-két darabhoz képest irdatlan mennyiségben ontják magukból a legkülönfélébb tollakat. Őszintén szólva, nem is nagyon szoktam a Kickstarteren céltalanul keresgélni, hacsak valamelyik fórumban, vagy más oldalon nem futok bele egy-egy ajánlott kampányba.

namisu-2-500.jpg

A Namisu neve azért lehet ismeretlen, mert fiatal, két fős, aprócska angol cégről van szó, akik főleg fémből készült írószerek tervezésével foglalkoznak. Az új termékek gyártását mindig egy Kickstarter kampány előzi meg, így biztosítva hogy valóban legyen piaci igény az elkészült tollakra. Az X-01 már a sokadik sikeres kampányuk, és jelen pillanatban is több gyűjtésük fut az oldalon.

Az X-01 négyféle kivitelben készül:

Az alumínium változatnál a fémet fekete vagy szürke eloxálással teszik ellenállóvá. Ez a legkönnyebb változat, súlya alig több, mint két műanyag Parker Jotteré, és mind közül a legalacsonyabb árú. (Azt nem írom, hogy a legolcsóbb...)

A sárgaréz (réz-cink ötvözet) már egy súlyosabb darab. Különlegessége, hogy anyaga patinásodik, így egyfajta személyiséget kölcsönöz a tollnak. A sárgaréz és bronz dolgoknak egyébként a patina miatt már-már kultusza van, attól függetlenül, hogy maga az alapanyag nem különösebben drága, és viszonylag könnyen megmunkálható.

A titán kétségkívül a legérdekesebb változat. Bár a titán nem nemesfém, mégis drága anyag, melyet elsősorban nagy szilárdságának, és jó korrózióállóságának köszönhet. Pozitív tulajdonságai miatt a repülőgépiparban és az orvostudományban is előszeretettel használják.  Negatívuma az ára, és a nehéz megmunkálás. Ennek megfelelően, az X-01 toll titán változata a típus zászlóshajója, a hozzá tartozó tekintélyes az árcímkével.

 namisu-3-500.jpg

A toll elég tekintélyes darab, és kerek perec megmondom, a formavilága nem áll közel hozzám. Bár szeretem a letisztult vonalakkal rendelkező írószereket, valahogy zavaró a klipsz hiánya, melyet a tervezők pozitívumként emelnek ki. Nem csak arról van szó, hogy a toll így könnyen elgurul az asztalon, de mivel a gomb felé haladva vékonyodik, az embernek hiányérzete támad. Jól mutathat azonban a toll valamilyen - stílusában hasonló - íróasztali tartóba állítva, ahol a szimmetrikus kialakítás kifejezetten előnyös.

Ha a külcsíntől eltekintünk, a langyos tapintású anyag nagyon kellemes. A kidolgozás hibátlan: nem csúszik, nincs semmilyen látható hiba a megmunkálásában.

Súlyát nem mondanám jelentősnek, de azért érezhető írás közben. Egyáltalán nem tűnt fárasztónak, igaz, nem írtam vele sokat. Azt gondolom, a jó kiegyensúlyozásnak köszönhető, ha egy tollat a kéz elfáradása nélkül hosszú ideig lehet használni. Az X-01 súlypontja kicsit farnehézzé teszi, a vastag fogórész ellenére.

namisu-4-500.jpg

A tolltestet két helyen is szét lehet szedni: vagy a bordázott fogórész fölött közvetlenül csavarjuk szét, vagy a toll végén található nyomógombot (ami igazából nem is nyomógomb, hanem a működtetésre szolgáló csavaró elem) forgatjuk az óramutató járásával ellenkező irányba.

Egy kicsit olvasgattam a Kickstarter oldalon, és a hozzászólások között többen is említették, hogy írás közben a csavarható alkatrész magától kitekeredik, és az írócsúcs visszahúzódik a tollba. Kifejezetten odafigyeltem rá írás közben, de úgy tűnik, Rudolf tollában a szerkezet atomstabil. Egyébként a tervező cég mindenkinek, aki a leírt problémát jelezte, díjmentesen felajánlott egy többféle csere tömítőgyűrűt is tartalmazó készletet, amivel a visszajelzések alapján orvosolható a hiba.

namisu-5-500.jpg

A tollban gyárilag egy fekete színnel író, Schmidt cap-less P8126 rollertoll betétet találunk. Magyarországon nem annyira ismert tollbetétről van szó, amely azonban külföldön nagy tekintélynek örvend. Valóban nagyon szépen ír, és rendkívül gyorsan szárad - de nem szereti, ha a papír akár csak picit is olajos a kezedtől. Ezen kívül - attól függetlenül, hogy ez a fine, azaz vékony kivitel - az én ízlésemnek kicsit túl vastagon is fog. 

Nagy öröm azonban, hogy a tervezők a hozzám hasonló kukacoskodókra is gondoltak. A Schmidt tollbetét ugyanis elég általános méretű, így más roller betétek is valószínűleg jók a tollba (ezeket sajnos nem próbáltam ki), de nagy örömömre a Parker "koronás" G2 tollbetéttel is tökéletesen működik (ezt viszont kipróbáltam), és így akár a robusztus kinézethez passzoló Fisher Space Pen betéttel is jól használható.

namisu-6-500.jpg

Érdekes ez a toll. Magas ára ellenére, tartóssága és különleges anyaga miatt az egyetlen veszély, hogy az ember elveszíti. Szerkezete elpusztíthatatlan, a tollbetét utánpótlás hosszú időre biztosított. A tulajdonosa egy szép órához hasonlította, mely hasonlat szerintem is találó. Bár van rá némi esély, hogy az agy-gép interfész a jövőben a blogon bemutatott összes írószert egy csapásra okafogyottá teszi, mégis tetszik a gondolat, hogy egy olyan "szerszámmal" dolgozz, amit örökül hagyhatsz akár az unokáknak is. 

Szólj hozzá!

Címkék: titán namisu x-01

Az igazi töltőceruza

2017.06.14. 07:37 golyóstoll

Ahogyan ígértem, folytatom a ceruzák érdekes világának felderítését. Ha helikopternézetből vizsgáljuk, a ceruza lényege a grafitrúd, melyet a kezünk, és egyéb holmijaink beszennyezésének elkerülése miatt csomagolnak fa, vagy újabban akár habosított műanyag burkolatba. Ahogyan a ceruzahegy fogy, úgy hegyezzük el a borítást, a ceruza pedig szépen rövidül, míg egyszer csak túl rövid nem lesz, hogy kényelmesen használni tudjuk.

Egy kis történelem

Miután a 16. század környékén felfedezték a grafitot, azonnal nyilvánvalóvá vált: valamivel be kell borítani, hogy ne fogjon össze mindent. Rövidesen arra is rájöttek, hogy az akkor még a nyers grafit fűrészelésével előállított "író rudak" meglehetősen törékenyek voltak.

A korai ceruzák leginkább a mai krétafogókhoz hasonlítottak. A grafitdarabot valamilyen módon egy üreges fa burkolatba helyezték be, és ahogy fogyott, úgy tolták egyre kijjebb. Amikor teljesen elfogyott, akkor új rudat tettek a tartóba. Tulajdonképp az első ceruzaszerű megoldások közelebb állnak a töltőceruzákhoz, mint a ma használatos fából készült grafitceruzákhoz.

Az ok, amiért a ragasztott faceruzák mégis jobban elterjedtek az, hogy a kezdetleges "újratölthető ceruzák" nem igazán voltak alkalmasak a pontos munkára, melyet a művészek, és az akkor még főleg grafittal dolgozó tervezők igényeltek. Legtöbb esetben a hegyet karmok közé helyezték, melyeket egy ráhúzott, vagy rácsavart gyűrű szorított össze. Ha sikerült is megoldani, hogy rajzolás közben az íróbél ne csússzon vissza a ceruzába, a hegyezés során fellépő csavaró mozgás még akkor is könnyen elforgatta.

A helyzet gyökeresen megváltozott, mikor 1929-ben egy Carl Schmid nevű svájci mérnök kifejlesztette a gombnyomással nyitható, rugós karmokkal rendelkező töltőceruzát. A találmányt a CARAN d'ACHE cég vásárolta meg, akik rövidesen piacra dobták az első változatot Fixpencil néven. A precízen megmunkált befogó karmok rendkívül stabilan tartják a grafitot, így sem a rajzolás, sem a hegyezés nem okozott többé problémát. Az új megoldás igen gyorsan elterjedt, és teljesen kiszorította a szorítógyűrűs töltőceruzákat, így a műszaki rajzolók egyik legfontosabb eszközévé vált.

Íme, mutatom, hogy miről is van szó:

versatil.jpg

KOH-I-NOOR / Grafo Versatil 5201

Nem véletlenül választottam ezt a képet. A rajta látható töltőceruza és a nyomógombjában található jellegzetes hegyező egyfajta generációs emlék lehet a korombelieknek, hiszen rendkívül elterjedt volt. Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek volt ilyesmi a családban, hiszen szüleinknek ez volt a töltőceruza, nem a rOtring. 

A vékonyabb hegyű mechanikus ceruzák, és a számítógépes tervezés elterjedésével azonban kikopott a közéletből, és tapasztalataim alapján ma már csak olyan művészek használják, akiket zavar, hogy az elfogyó faceruza hossza és súlypontja folyamatosan változik. 

Vissza a jelenbe

Nos, elárulom, hogy a ma már retrónak számító VALÓDI töltőceruzák még mindig léteznek, kaphatók, és remekül használhatók írásra, és skiccelésre is. Ha külföldi szakirodalomban keresgélsz, a "leadholder" és "clutch pencil" kulcsszavakat kell használnod.

fixpencil_stamp.jpg

CARAN d'ACHE Fixpencil emlékbélyeg (2005)

Számos előnyük közül néhány:

  • A környezetvédelem jegyében, nem kell egy faburkolatot elhegyeznünk a használat során. (Bár meg kell jegyeznem, hogy a legtöbb márkás ceruza felelős erdőgazdálkodásból származó fából készül.)
  • A töltőceruza egyszerűen szállítható visszahúzott heggyel, míg egy kihegyezett faceruzánál ehhez külön kiegészítőre van szükségünk.
  • A hegyet fogyása során újabb, kis méretű hegyekkel pótolhatjuk az éppen használt darab mögötti üres helyen.
  • A kisebb darab hegyeket (akár körzőhegy méretű darabokat is) gond nélkül lehet használni.
  • A grafitot hosszabban is ki lehet engedni a ceruzából, például amikor meg akarjuk jelölni a fránya fürdőszobaszekrény csavarjainak a helyét.
  • A vékony hegyű töltőceruzákhoz képest a grafit igen nehezen törik.
  • Színes hegyek is elérhetők, bár a választék közel sem olyan nagy, mint a fából készült színes ceruzák esetében.
  • A mechanikus  ceruzákhoz képest egyszerű konstrukcióról van szó, kevesebb hibalehetőséggel.
  • A vastagabb grafit miatt kiválóan használható hegyezésmentes ácsceruzaként, például asztalosmunkához.

Általam ismert hátrányaik a következők:

  • Mivel igencsak rétegtermékről van szó, a beszerzés nehézkes lehet. Leginkább művészelllátokban, és az interneten érdemes próbálkozni.
  • A hegy utánpótlás beszerzése szintén problémába ütközhet, a fenti okok miatt. Ezért érdemes egyszerre többet vásárolni.
  • Vastagságtól függően a grafitot hegyezni kell, amihez esetleg külön hegyező alkalmatosság szükséges. (Erről még ejtek szót.)
  • A grafitbél igazából nem lényegesen olcsóbb, mint az ugyanazt hegyet tartalmazó faceruza. Olyan, mintha a fa burkolat ajándék lenne.
  • A mechanikus ceruzáktól eltérően ritka a kupak alatt található szükségradír, így külön radírt kell használni.

Beszerzés

Ha esetleg kedvet kaptál kipróbálni egy töltőceruzát, először a grafit vastagságát érdemes eldönteni, hiszen később mindent ehhez mérten kell megvásárolnod.

A legnépszerűbbek az írásra is remekül használható, 2 mm-es grafittal működő példányok. Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb fából készült ceruzában is 2-2,1 mm vastag hegy található, így a ceruzagyárak tulajdonképpen a félkész terméket értékesítik hegy utánpótlásként. Sokkal ritkább, és inkább rajzolásra való a 3 mm, 3,15 mm, 3,8 mm illetve az 5,6 mm-es vastagságú grafit.

mars_technico-500.jpg

Staedtler Mars technico 780C

Egy másik eldöntendő kérdés, hogy a hagyományos, "kiejtős" megoldás megfelelő számodra, vagy a mechanikus ceruzához hasonló, gombnyomásra tologatós ceruzát keresel. Ugyanis a töltőceruzák többsége a gomb megnyomásakor hanyag eleganciával engedi el a hegyet, ami különösen kellemetlen, ha alatta nincs papír, asztal, hanem csak másfél méter mélység, és kemény járólap. A hegy ilyenkor ugyanis ripityára törik. A kis darabokat utána azért még lehet használni, csak nem éppen elegáns mutatvány.

Azt mondtam a többségük ilyen, de természetesen vannak kivételek. Például a Staedtler 925-XX-20 és a KOH-I-NOOR 5608 a gomb nyomogatásával adagolja a hegyet. Olyan hegy is létezik, aminek a végén egy apró gyűrű van, így megakadályozva, hogy kipottyanjon a ceruzából. (Természetesen csak arra alkalmas ceruzában használható.) 

925_25_20-500.jpg

Staedtler 925-25-20 (a 25 a típusszámban az ezüst színt jelenti)

A ceruza

Ceruza tekintetében az alábbi gyártók termékeiről hallottam már:

  • KOH-I-NOOR Versatil: Többféle típus, 2, 3, és 5,6 milliméteres kivitelben is.
  • Faber-Castell: TK 4600 és TK 9400 (2 mm) 
  • Staedtler: Mars technico 780C és 788C (2 mm), Japánban a 925-XX-20 sorozat (2 mm)
  • KaWeCo: Számos ceruzájuk létezik 2 mm-es és 5,6 mm-es méretben.
  • rOtring: A 600-as ceruza létezik 2 mm-es kivitelben, de attól tartok Európában nem forgalmazzák.
  • CARAN d'ACHE Fixpencil: Fixpencil 22 és Fixpencil 33 (2 mm illetve 3 mm)
  • Mitsubishi Pencil (uni): MH-500 és Field (2 mm)

Sajnos Magyarországon problémába ütközhet a beszerzés, ezért javaslom az Ebay és a különféle webshopok kínálatának elemzését is. A sorrend a beszerzés általam vélt, növekvő nehézségét tükrözi a különböző márkák esetében.

Vásárlás előtt érdemes átgondolni, hogy milyen anyagú, és milyen fogórésszel rendelkező ceruzát szeretnél használni. A fogórész különösen fontos, mivel a legtöbb töltőceruzát műszaki rajzoláshoz találták ki, ahol a vékony vonal érdekében folyamatosan forgatták őket, így gyakran lehet találkozni érdesített, fém markolattal. Aki a szükségesnél jobban szorítja írás közben, biztosan nem fogja kényelmesnek találni.

Ha esetleg rajzoláshoz szeretnéd használni, érdemes több egyforma példányt venni, hogy többféle keménységű hegyet is használhass cserélgetés nélkül. Egyes gyártók, pl. a Faber-Castell és a Mitsubishi a HB skálával feliratozott töltőceruzákat is árul, míg például a Staedtler hegyek vásárlásakor a dobozban van egy, a hegy keménységétől függő színű kupak a Mars technico ceruzákhoz. Más gyártók, pl. a Staedtler és a rOtring forgatható keménység kijelző gyűrűt szerelnek a ceruzára.  

A hegy

Ha sikerült kiválasztani egy jó minőségű töltőceruzát, nagy esélyed van rá, hogy jópár évig nem kell újat venned, csak gondoskodni a hegy utánpótlásról. 

A következő cégek biztosan kínálnak hegyet:

  • ICO: 2 mm, HB (rövid)
  • KOH-I-NOOR: 2 mm 8H-10B grafit és színes, rengeteg egyéb méret és szín
  • Faber-Castell: 2 mm 6H-3B
  • Staedtler: 2 mm 4H-4B grafit, kék, piros
  • KaWeCo: 2 mm HB grafit, piros, kék, 5,6 mm piros, kék, zöld
  • rOtring: 2 mm HB
  • CARAN d'ACHE: 2 mm 4H-3B, 3 mm HB, 3B, 6B
  • Mitsubishi: 2 mm 4H-4B grafit, piros

Fontos megjegyezni, hogy minden (normál méretű) hegy egy egész grafitceruzának felel meg, és minél kevesebbet hegyezel, logikusan annál tovább fog tartani. Egy doboz általában 10-12 szálat tartalmaz, tehát attól függően, hogy mennyit írsz/rajzolsz, akár hosszú időre is elég lehet.

A különböző gyártók által forgalmazott hegyek tapasztalataim alapján hasonló, vagy jobb minőségűek, mint amit az adott gyártó grafitceruzájában találsz. Tehát ha van kedvenced a fából készült ceruzák között, érdemes ugyanazt a márkát vásárolni.

Az igazán elvetemültek az általuk kedvelt fa ceruza két felét feszegetik szét, és az így kinyert grafitbelet használják a töltőceruzában. Bár elismerem, a 2 milliméteres hegyekből korlátozott kínálat áll rendelkezésre, de ezek jellemzően igen jó minőségűek. Ezért a ceruzák ok nélküli elpusztítását egyszerűen nem értem. Ha egyszer érdeklődés hiányában már nem lesz kapható 2 mm hegy, talán revideálom az álláspontomat.

A hegyező

Attól függően, hogy mennyire zavar a tompa hegyű ceruza, lehetséges, hogy előbb-utóbb szeretnéd majd a grafitrudat kihegyezni. Ha csak magadnak jegyzetelgetsz, éppen el lehet boldogulni hegyezés helyett a ceruza forgatásával, mert a 2 mm-es hegy azért nem olyan veszélyesen vastag. De beismerem, hogy sokkal kellemesebb megfelelően hegyes ceruzával írni.

Ilyenkor jól jöhet, hogy a legtöbb (de nem minden!) töltőceruza gombja alatt, vagy magában a gombban egy kis méretű szükséghegyezőt találunk. Nem túl precíz, és nem lesz tűhegyes az eredmény, de írásra éppen megfelel. A grafitpor további sorsáról pedig elegánsan hallgatnak, így érdemes óvatosan megszabadulni tőle.

Ha az általad választott ceruzában ilyen nincs, vagy valami komolyabbra vágysz, akkor külön hegyezőre van szükséged. Jelenlegi ismeretiem szerint háromféle hegyező megoldás létezik:

  • Csiszolós
  • Késes
  • Forgácsolós

A fejlett, rugós szerkezetű töltőceruzák 1930-as években történő elterjedésének idején a hegyezésre általában falapra tűzött csiszolópapírt használtak. Azonban a keletkező finom grafitpor komoly problémát jelenthet például egy precíz műszaki rajzra kerülve.

1939-ig kellett várni, amikor egy George Dessonaz nevű, szintén svájci mérnök megalkotta az első kifejezetten töltőceruzákhoz tervezett hegyezőt. Az egyetlen mozgó alkatrészt tartalmazó készülék nyílásába csak ütközésig be kell illeszteni a töltőceruzát, melynek hegyét előtte egy picit kiengeded, és az étel keveréséhez hasonlóan néhányszor körbeforgatni. Egy csonkakúp alakú, érdesített felületű belső alkatrész eközben tűhegyesre csiszolja a grafitot, függetlenül attól, hogy milyen vastagságú.

gedess.jpg

Gedess hegyező (a DUX által gyártott kétféle kivitel)

A jellegzetes szürke-piros hegyezőnek, mely később minden műszaki rajzoló asztalán megtalálható volt, az alkotó nevének kezdőbetűiből a Gedess nevet adták. Érdemes megjegyezni, hogy bár az eredetit már nem lehet kapni, a DUX nevű, hegyezőkkel foglalkozó cég megvásárolta a licencet, és némileg olcsósított kivitelben a mai napig gyártják.

Természetesen a normál ceruzáknál megszokott késes hegyezőknek is létezik töltőceruzához használható változata, melyből az általad használt grafitnak megfelelő méretet kell vásárolni. Nagyobb átmérőjű grafit esetén akár a sima ceruzához való hegyezőkkel is megpróbálkozhatsz.

Manapság leginkább ezeket a késes hegyezőket használják. Viszonylag olcsók, de élettartamuk nem feltétlenül hosszú. Ha belegondolsz, a ceruza hegye tulajdonképpen egy grafittal szennyezett kerámia, így a kés éle hamar elfárad. Amikor elkezdi tépni a grafitot (szép, egyenletes hegyezés helyett nagyobb darabokban hasad), akkor érdemes cserélni.

kum.jpg

KUM töltőceruza hegyező, kétféle hegyvastagsághoz, gyűjtőtartállyal

Többféle, minőségi késes hegyezőt gyárt például a németországi KUM, melynek termékei nálunk is fellelhetőek. Van sima, a grafitpor gyűjtésére szolgáló tartállyal szerelt, és olyan is, ahol egy univerzális hegyezőbe van beépítve egy plusz kés a töltőceruza számára. A dupla lyukú példányok általában 2 mm és 3 mm hegyekhez is használhatók.

Népszerű az internetes közösségben, de nálunk beszerezhetetlen a Mitsubishi zsebméretű hegyezője. Ami viszont van nálunk, az a Faber-Castell, de erős a gyanúm, hogy az ő hegyezőiket is a KUM gyártja.

Mitsubishi Uni Lead Pointer

A jelenleg ismert legkorszerűbb megoldás a forgácsolós hegyező. Ez a csiszolással és a késsel működő típusok előnyeit egyesíti. A belsejében egy racsnis fémgyűrű van, és ugyanúgy tekerni kell, mint a Gedess-t. A gyűrű a kívánt hegyességűre forgácsolja a hegy végét. Előnye, hogy hosszabb az élettartama mint a csiszolós (nem telítődik grafitporral) és a késes (nem csorbul ki olyan gyorsan) változatnak, valamint a hegyezék könnyen eltávolítható belőle egy kis kefe segítségével. Hátránya, hogy a kialakítástól függően csak kevés töltőceruzával használható.

staedtler502-500.jpg

 Staedtler 502 töltőceruza hegyező

Az legismertebb forgácsolós hegyező a Staedtler 502, mely a Staedtler Mars technico ceruzákkal működik igazán jól. Valódi luxuscikk, hiszen kétféle hegyesség közül is választhatsz, ha a rajta található beállító nyílások szerint méred a kiengedett hegy hosszát. A hegyezés után pedig alkotásodat a fehér szivacshengerbe szúrva megtisztíthatod a grafitportól, és már kezdhetsz is írni.

 

Hogy tetszett ez a cikk a Golyóstoll blogon? Hagyjuk meg a töltőtollakat, ceruzákat, radírokat, táblafilceket és egyéb ördögtől való írószereket másnak? Várom a véleményeket a hozzászólások között, vagy a blog Facebook oldalán!

Az íráshoz felhasznált források, és további olvasnivaló:
- A Toolguyd cikke a 2 mm-es töltőceruzákról
- Dennis B. Smith kiváló Leadholder oldala

6 komment

Címkék: ceruza grafitceruza töltőceruza

Teszt és történet: Palomino Blackwing 602

2017.05.17. 07:01 golyóstoll

Korábban írtam már, hogy majd többet szeretnék foglalkozni ceruzákkal a blogon, de ezt eddig vehettétek üres fenyegetőzésnek. Azonban most már huzamosabb ideje igyekszem egyre többször ceruzát használni, így gyűlnek a tapasztalatok, melyekről be tudok számolni. És mi lehetne jobb indítása a témának, mint a gyakran a világ legjobb ceruzájának kikiáltott Blackwing 602?

Mi az a Blackwing 602?

Aki járatos a grafitceruzák világában, már hallhatott az Eberhard Faber cégről. Az alapító, John Eberhard Faber az 1800-as években Németországban született, majd fiatalon Amerikába költözött. Ahogyan az a nevéből sejthető, rokoni szálak fűzik a Faber dinasztiához, mely a Faber-Castell néven működő írószervállalat tulajdonosa.

blackwing602.jpg

A Blackwing 602 egyike volt az Eberhard Faber vállalat számos Amerikában gyártott grafitceruzájának. Két különlegessége a rendkívül simán és sötéten író, de mégis lassan elhasználódó grafitbél, valamint a végén található, lapított, cserélhető radírt tartalmazó fémhüvely. 

blackwing602-box2.jpg

Korai Eberhard Faber Blackwing 602 doboz

blackwing602-box1.jpg

A doboz belső oldalán található ismertető

Szerintem fantasztikusak ezek a korabeli reklámok. Hogy megmaradjon az utókornak, lefordítottam.

BLACK WING

Tükörsima Ceruzák

"írjon fele erővel, kétszeres sebességgel"

Pihentetőnek fogja érezni az írást a BLACKWING ceruzával. Egy új típusú íróbél - elképesztően sima, koromfekete, vékony, de erős, és alig szükséges odanyomni - teszi mindezt lehetővé. Írjon olyan gyorsan, ahogy kedve tartja, annyit, amennyit szeretne - nem fog elfáradni a keze. Az állítható radír a ceruzánál is tovább tart.

A Blackwing 602 úgy tűnik, igen népszerű volt, főleg a zeneszerzők és az akkor még ceruzával dolgozó rajzfilmes szakemberek körében. Használói közé tartozott például John Steinbeck irodalmi Nobel-díjas író, Chuck Jones rajzfilmes (Bolondos dallamok, Tom és Jerry), Quincy Jones többszörös Grammy-díj nyertes zeneszerző és Stephen Sondheim zeneszerző is.

Miután az Eberhard Faber vállalatot 1988-ban felvásárolta a Faber-Castell, majd 1994-ben a Newell-Rubbermaid konszern Sanford nevű írószer részlege, a ceruza gyártását 1998-ban befejezték. Egyes források szerint a ceruzák végén található radírmegoldás fém alkatrészét gyártó gép hibásodott meg, és az akkoriban már csak kis számban értékesített kuriózum termék miatt a javítás nem volt gazdaságos.

Miután a gyártás megszűnt, hirtelen megnövekedett az addig lanyha érdeklődés a Blackwing-ek iránt. Természetesen azonnal kialakult egy másodlagos piac, amin sokan a korábban vásárolt ceruzáiktól igyekeztek megszabadulni. A keresletről sokat elárul, hogy, a Blackwing 602 dobozonként 12 dollárért volt kapható utoljára bolti forgalomban, ami ceruzánként mai árfolyamon kevesebb mint 300 forintos árat jelentett. Jelen pillanatban az Ebay-en egyetlen hegyezetlen Blackwing 602-t sem találtam, aminek 10.000 Ft alatt lenne az ára. 

Nem nagyon jut eszembe más az írószerek világából, amely annyira keresett lenne, mint a régi Blackwing ceruzák.

Ha bővebben szeretnél olvasni az Eberhard Faber ceruzák érdekes történelméről, Sean Malone fantasztikus részletességű blackwingpages.com oldalát javaslom tanulmányozásra. Számos információt bátorkodtam átvenni Tőle ebbe a bejegyzésbe.

Palomino Blackwing

Bő tíz évvel a Blackwing 602 megszűnése után egy amerikai faipari vállalat, a California Cedar merész lépésre szánta rá magát. Megvásárolták a Blackwing márkanevet, és jelentős marketing tevékenység mellett piacra dobtak néhány új Blackwing ceruzát, gyakorlatilag úgy beállítva, mintha a gyártást indították volna újra.

blackwing602_1-500.jpg

A Palomino Blackwing sorozat első ránézésre valóban sokban hasonlít az Eberhard Faber Blackwing-jére. Megtalálható rajta a furfangos radírtartó, és a téglatest alakú radír. Elődjéhez hasonlóan, tekintélyes vastagságú lakkozással, igényes festéssel, kaliforniai gyantásciprus fájából készül. Azonban számos különbség is van. Például a Palomino ceruzákat Japánban gyárttatják, és mivel a legfontosabb elemnek, az Eberhard Faber speciális grafitkeverékének nem ismert a pontos összetétele, egy több-kevesebb sikerrel összeállított utánzatról van szó.

A reklám persze megtette a hatását. Az amerikai írószer blogok kivétel nélkül ódákat zengenek a Palomino ceruzákról, a gyártó pedig véletlenül, vagy szándékosan, de sikeresen mossa össze az általuk gyártott, és a legendákban szereplő Blackwing ceruzák érdemeit.

Jelen pillanatban négyféle Blackwing ceruzát gyártanak:

  • Palomino Blackwing: Első próbálkozásuk egy igen puha (kb. 4B-nek felelhet meg), és nagyon sötéten író, főleg rajzoláshoz javasolt ceruza. Lakkozása fekete, a radírja pedig fehér.
  • Palomino Blackwing Pearl: A másodjára bevezetett termék egy kicsit keményebb (kb. 3B), de még így nagyon kellemes grafittal bíró írószer. Lakkozása fehér, a radírja fekete.
  • Palomino Blackwing 602: A harmadikként piacra dobott ceruza leginkább írásra ajánlott, mivel kevésbé gyorsan kopik. Lakkozása metálszürke, radírja pedig fekete. Az eredeti Blackwing 602 ceruzákon található feliratot (HALF THE PRESSURE, TWICE THE SPEED) is tartalmazza.
  • Palomino Blackwing Volumes (számozott különkiadások): Valamilyen speciális alkalom, vagy híres személy által "ihletett" ceruzák, többségében a Palomino Blackwing 602-ben is található grafitkeverékkel.

Sajnos az Eberhard Faber nagyra becsült Blackwing ceruzájának megmaradt példányai elérhetetlennek tűnnek a magas ár miatt, de a Palomino Blackwing 602-ből azért némi nehézség árán sikerült szereznem. Amerikában a grafitceruzákat szinte kizárólag 10-12 darabos dobozos kiszerelésben lehet megvásárolni, és nem használják a nálunk szokványos "kosárból darabra kiveszed" módszert. Magyarországi forgalmazóról nem tudok, de a környező országokban több helyen is lehet kapni.

Milyen a ceruza?

Amikor rászántam magam, hogy kihegyezzem életem első igazi luxus ceruzáját, először két dolog tűnt fel. A hegyező a fát teljesen egységes színű és mintájú, papírvékony rétegben esztergálta le a ceruzáról, közben pedig leginkább az írószerboltokból ismert, kellemes fa illatot lehetett érezni. (Érdemes megjegyezni, hogy a Palomino márkát birtokló California Cedar szállítja a világ nagy részére a prémium ceruzák alapanyagát.) 

A ceruza hatszögletű, némileg lekerekített élekkel, és a végén található radír miatt szokatlan, de meglepően kellemes súlyeloszlással.

blackwing602_2-500.jpg

Az utóbbi időben sokféle grafitceruza megfordult a kezeim között, de alig néhány van, amit hasonló érzés kézbe venni mint a Blackwing 602-t. Bevallom, lenyűgözött a tükörsima tapitású, leginkább egy autó fényezésére hasonlító metálszürke bevonat. Az aranyszínű feliratok kellő mélységgel vannak préselve, így valószínűleg kevésbé kopnak. Sajnos néhány prémium ceruzánál erre nem ügyelnek eléggé. Persze tudom, hogy a jövő a környezetbarát, vízbázisú festékek használata, és kedvelhetőnek tartom a faanyagot sejttető, vékony lakkozást is, de ez egy másik kategória.

A grafit tökéletesen elhelyezve, pontosan középen van. Ez azért fontos, mert ha akár csak egy kicsit is rossz helyre kerül a gyártás során, akkor hegyezéskor könnyen eltörhet, no meg persze nem is túl esztétikus látvány.

Érdekes, de számomra nem pótolhatatlan a ceruza végén található sajátos szerkezet. A már említett, lapított fémhüvelyben U alakra hajlított lemez tartja a radírt. A lemezen található fülek segítségével a radír kihúzható, és a helyzete állítható, vagy elfogyása esetén cserélhető. A lapított forma abban is segít, hogy így a ceruza nehezebben gurul el.

blackwing602_3-500.jpg

A radír a leggyengébb láncszem: bár nem maszatol, de a legnagyobb jóindulattal is csak közepes minőségűnek mondanám. A grafit nagy részét eltávolítja ugyan a papírról, de jól látható nyomok maradnak utána, melyeket egy másik, sima szintetikus gumi radírral szinte nyomtalanul ki lehet radírozni. A ceruza végén található radírt így maximum szükségmegoldásnak javasolnám, a cseréje pedig értelmetlen, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az "utántöltő" csomag árából két-három darabra is futná a világ legjobb radírjaiból.

Golyóstollhoz szokott emberként természetesen nagy váltást jelent a ceruza használata. El kell fogadni, hogy bármilyen összetételű is a grafit, biztosan nem nyújtja azt a sima, hangtalan siklást a papíron, amit egy golyóstoll. Úgy gondolom, ez vállalható kompromisszum, hiszen cserébe a grafitceruzák a világ egyik legnemesebb anyagából készülnek, jó illatúak, és számomra például megnyugtató írni velük. Ugyancsak megszokást igényel, hogy a ceruza a használat során egyre rövidebb lesz, mígnem már csak egy csonk marad belőle, amit nem lehet tovább használni. (Természetesen vannak különféle megoldások ennek elkerülésére, amelyekről későbbi írásokban lesz szó.)

A Palomino Blackwing 602 grafitja sötéten ír, saját - igen korlátozott - tesztjeim alapján is egy átlagos 2B keménységű ceruzához hasonlítanám. Bár a rajongók többsége szerint boszorkányos módon siklik írás közben, én inkább kicsit porózusnak érzem, és a legtöbb papíron némi ellenállást tapasztaltam.

Azonban egy 2B-s ceruzához képest sokkal jobban tartja a hegyét (közel sem kopik annyira gyorsan, így nem kell olyan gyakran hegyezni), de könnyen maszatolható, így már rövid használat után is az ember kezére, és a papír egyéb részeire tapad némi grafitpor. Az írás eltávolításával jó minőségű radírok esetén nem lehet gond, nyomtalanul le tudtam szedni többféle papírról is.

blackwing602_4-500.jpg

Az írás a Blackwing 602-vel számomra enyhe csalódás. A ceruza egyáltalán nem rossz, de nem is kiemelkedően jó. Sosem használtam az eredeti Eberhard Faber ceruzákat, így nem tudom megállapítani, hogy mennyi valóságtartalma van a legendáknak, de ha már ezt a nevet használja a Palomino, akkor valami különlegesre számítottam. Mivel a Palomino Blackwing 602 még amerikai szemmel is elég drága mulatság, azt gondolom, ennyi pénzért, de akár már a feléért is több, ennél kellemesebben író ceruzát lehet vásárolni.

 

Hogy tetszett ez a cikk a Golyóstoll blogon? Hagyjuk meg a töltőtollakat, ceruzákat, radírokat, táblafilceket és egyéb ördögtől való írószereket másnak? Várom a véleményeket a hozzászólások között, vagy a blog Facebook oldalán!

5 komment

Címkék: blackwing palomino eberhard-faber

Gravitációs elven működő multifunkciós golyóstollak (Olvasói írás)

2017.04.18. 07:20 golyóstoll

Mindig arra próbállak bátorítani Benneteket, hogy osszátok meg véleményeteket, tapasztalataitokat. Szabolccsal, aki a különleges multifunkciós golyóstollak jó értelemben vett megszállottja, már régóta konzultálunk Facebookon. Most úgy döntött, megosztja Veletek is, hogy hogyan talált rá ezekre a tollakra, és mit érdemes tudni róluk.

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy leírjam életem egy meghatározó jelenetét.

A 80-as években folytattam általános iskolai tanulmányaim teljesen átlagos család gyermekeként. Nem volt túl jó kézügyességem sem a rajzoláshoz sem egyéb kézművészeti alkotásokhoz. Viszont mindig megragadt, elvarázsolt ami szép, ami színes, ami látványos és bármi, ami sokmindenre használható. Így volt ez a különleges hétköznapi dolgokkal is mint pl. a többfunkciós szorítófogók, bicskaként összecsukható fésű, vagy mint a különböző alakú éleket metsző papírvágók, de még egy többfunkciós konyhai eszköz is.

Akkor láttam először például vonalzót, ami különböző szögekből különböző ábrákat jelenített meg (egyszerű fénytörés, prizma elven működött) és pl. tudományos számológépet is.
Így akadt, hogy a golyóstollak világa is magával ragadott, na nem azért, mert jeleskedtem volna a használatában, hanem mert érdekelt a belseje, az eltérő technikai megoldások és persze a fő szempont a tollak megjelenésének változatossága volt.

Édesapám irodai munkát végzett az építőiparban, így több és érdekes íróeszközt is sikerült megnéznem, bár használnom nem volt igazán szabad egyiket sem, mindig szerettem volna különleges eszközöket birtokolni.
Amikor megjelent a 0,5 mm-es töltőceruzából az a fajta ahol a becsukódó hegy magával húzza az őt megvezető fémhüvelyt, egy hétig hisztiztem a szüleimnek, de nem jártam sikerrel...

Egy szomszédos évfolyam diákja mutogatott az iskolaudvaron egy hihetetlen dolgot, szerintem varázslat volt, valami mágia, de azonnal elkapott a [kell még] érzés.

gravity_select_1.jpg

Olyan négyszínű tollat kapott Olaszországból, aminek csak egyetlen gombja volt. Egy. Meg egy pöcök, ami visszahúzza az aktuálisan becsukandó hegyet. Úgy működött, hogy a toll palástján körben volt négy színes pötty felfestve, egy fekete, egy zöld, egy kék és egy vörös. A tollat kézben tartva amelyik színt néztem, a toll egyetlen gombja azt a hegyet csúsztatta és rögzítette írásra kész helyzetbe.

Ámítás! Csoda... Varázslat... Mi más lehet?

Miután otthon elmeséltem friss tapasztalataim, egyszerűen kinevettek (nem rossz értelemben), és nem is foglalkoztak tovább a bennem elhatalmaskodó [mégegyszermondom kell nekem] érzéssel.

Aztán, felnőttem, a különleges tárgyak iránti vonzalmam viszont nem változott.

Túl voltam a katonaságon, két szakmán és nyolc év nyomdaipari tapasztalaton, amikor áruszállítói munkát végeztem egy cégnél, csomagolóanyagokért küldtek egy papír-írószer nagykereskedésbe.

gravity_select_2.jpg

Teljesen véletlenül akadt meg a szemem egy golyóstollon, aminek a palástján különböző feliratok voltak.
Megvettem, megmutattam mindenkinek a környezetemben és eltettem. Évekkel később a kezembe került, megcsodáltam, megforgattam és megint eltettem.

Volt idő, amikor a padlást kutattam fel érte (mert emlékeztem, hogy ott van valahol a többi ki nem dobható holmi között) és az íróasztalom fiókjában leltem rá. Hordtam, használtam egy hétig, majd újra eltettem...

gravity_select_3.jpg

Most, hogy saját büdzsével, és internettel rendelkezem, újra elkapott a beszerzési vágy egy ilyen eszközre, csak mert még mindig nem koptatnám a tulajdonomban lévő egyetlen darabot.
Hosszas keresgélés után – persze miután kiderítettem, mit is keresek – sikerült beszereznem néhány példányt a Gravity-select elven működő multifunkciós golyóstollakból.

gravity_select_4.jpg

Némely gyártó két eszközt gyúr egybe (egy tollat és egy töltőceruzát) találkoztam olyannal, amiben kettő illetve három méretű töltőceruza-foglalat lapult – ez bizonyára hasznos műszaki rajznál esetleg grafikai munkák során.
Az általam megvásárolt típusok működése megegyezik, három és négy funkciót látnak el. Gyártóik számomra ismeretlenek, valószínűleg a legnagyobb távolkeleti ország termékei, viszont nevesebb gyártók is használják ezt a technikát általában prémium kategóriás termékeiknél.

gravity_select_5.jpg

A mechanika működése a következő:

  • A tolltestben helyezkednek el a funkcióknak megfelelő hegyek a saját sínükkel, ami az egyenes mozgásukat biztosítja.
  • A toll szárában a nyomógomb alatt egy szabadon mozgó golyócska helyezkedik el, vagy egy pálcika, aminek a toll bekapcsoló gombján rugalmas rögzítése van, így a szabad vége minden irányban elmozdulhat.
  • A golyócska (vagy a pálcika szabad vége) a tehetetlenségénél fogva minden esetben alul helyezkedik el a toll testének hüvelyében, akárhogyan fordítjuk a saját tengelye mentén, bármerre döntjük a toll testet. Így a paláston felül jelzett funkció lesz bekapcsolva ha lenyomjuk az egyetlen gombját. (Tehetetlenség elvén működőnek is hívják)

gravity_select_6.jpg

gravity_select_7.jpg


A rendelkezésemre álló tollak hagyományos négyszínű tollbetéttel megfelelően működnek, viszont a foglalatuk a típusok között eltérőek. Némelyik a hagyományosnál valamivel nagyobb átmérőjű betétet fogadna és tartana megfelelően, így az általam beszerzett betét szárát kicsit el kellett deformálnom, hogy ne csússzon ki a hüvelyből.

A készülékek működése stabil, azonban előfordul, ha nem helyesen tartjuk a tollat, hogy megszorul vagy tévesen kapcsol a mechanizmus.

Tetszés szerint kombinálhatóak a betétek – amiből esetemben egy a töltőceruza-hegy foglalat –, elérhető stylus (telefon, PDA képernyő érintőceruza) betét is.
A tollak jellegzetessége a szokottnál hosszabb bekapcsológomb.

Szabadalom:

Közzétételi száma US4315695 A
Kiadvány típusa Grant
Kérelem száma US 06 / 094.759
Megjelenési dátum Február 16, 1982
Bejelentés napja 1979. november 16.
Elsőbbségi dátum 1978. november 20
További publikációk DE2946653A1, DE2946653C2, US4461590
Feltalálók Antonio M. Alves dos Santos,
Helena Maria B. Alves dos Santos
Pálcikás modell

Ottmar Schmidt Hans

Eredeti jogtulajdonos Alves Dos Santos Antonio M,
Alves Dos Santos Helena Maria

 

A szabadalom teljes szövegét, és a képeket ezen az oldalon találod.

Szólj hozzá!

Címkék: gravitáció mechanika golyóstoll olvasói többszínű

Botanikai kísérlet

2017.04.01. 10:54 golyóstoll

Tavaly volt egy kósza ötletem, hogy a blogot az unalmas írószerek vonaláról a gasztronómia irányába terelgetném. Sajnos ahogy láthattátok, ez a terv nem igazán vált be. Azonban nem teszek le róla, hogy valami izgalmasabb témával is foglalkozzak, mert úgy vettem észre, hogy a tollak nem kötik le az emberek többségét.

Nagyon sokat gondolkodtam rajta az elmúlt időszakban, hogy mi lehetne az a kiugrási pont, amely meghozná végre a hatalmas olvasótábort, és az ebből származó irdatlan hirdetői és szponzori pénzeket. És azt hiszem sikerült rálelnem a megfelelő témára.

Ennyi pénzt remélek a szponzoroktól. Kép innen.

Az utóbbi évben nagyon sokan írtatok üzenetet, melyben többen panaszkodtak különféle golyóstoll betétek gyenge teljesítményére. Mindenkit arra kértem, hogy a hibás tollbetéteket küldje el nekem. De azt mindeddig nem árultam el, hogy mit kezdek a kazalnyi nem működő, folyó, rondán író tollbetéttel. Ma azonban úgy döntöttem, lerántom a leplet ördögi tervemről!

Kép innen.

Még nem tudjátok rólam, de édesapám nagyon szereti a növényeket, és ez bennem is mély nyomokat hagyott. Arra jutottam, hogy egy különleges botanikai kísérletbe kezdek, melyhez az általam nagyra becsült Bálint gazda internetes oldaláról merítettem ötleteket.

Szeretném megkísérelni a hitvány golyóstollak hibáit a természet adta lehetőségekkel, nemesítés során kijavítani. Ehhez a golyóstollak végéből a pici golyókat (magokat) kiszedtem, és elvetettem. Reményeim szerint - melyeket az idő eddig igazolt - a termékeny kis golyókból golyófa vagy -bokor palántákat tudok majd termeszteni.

capsicum_sphaera_2_500.jpg

Egyelőre sikeres a növénykék fejlődése

A legkiválóbb formájú és termésű golyónövénykéket kiválogatom majd, és értékesítem a világ minden tájára. Reményeim szerint az írószergyártók is fogékonyak lesznek új ötletemre, melynek segítségével a költséges fémmegmunkálás kiiktatásával természetes, és megújuló módon lesz lehetőség a volfrám-karbid golyók tömeges előállítására. A szüret megfelelő időzítésével tetszőleges méretű golyókat lehet termeszteni, így a tollba való golyók mellett csapágygolyók előállítására is van mód.

Március közepét találtam a legmegfelelőbbnek az első golyók elvetésére. A boltban jó minőségű virágföldet vásároltam, a golyókat pedig erre kitalált palántázó edényben vékony földréteggel fedtem le, majd megöntöztem. Bálint gazda tanácsa alapján napos, mérsékelten meleg, jól szellőző pontra helyeztem el az ültetvényt. Néhány nap után elkezdtek kibújni a pici növénykék, melyeknek a Capsicum sphaera rendszertani nevet adtam.

capsicum_sphaera_1_500.jpg

Capsicum sphaera, azaz Golyónövény

A kísérlet lefolyásáról és a kereskedelmi tevékenység eredményéről érdeklődés esetén rendszeresen beszámolok majd a blog hasábjain.

4 komment

Címkék: növénytermesztés

Teszt: HB töltőceruza hegy összehasonlítás

2017.03.22. 07:43 golyóstoll

Úgy egy éve lomolás közben valamelyik dobozban ráakadtam egy pici kék tubusra. Eltéveszthetetlen formája alapján azonnal ráismertem a Staedtler Mars Micrograph ceruzahegy csomagolására, amit általános iskolában használtam. Különösen jót mulattam a dobozon átlósan kiírt, rendkívül hitelesnek tűnő "SUPER" feliraton.

regiceruzahegy-500.jpg

Rögtön eszembe is jutott rengeteg emlék arról, ahogyan ültem az íróasztalnál, és próbáltam a házi feladatot megoldani, de minduntalan eltörtem a hegyet az édesapámtól kapott Tikky ceruzával. Minél többször tört el, annál idegesebb lettem, és annál könnyebben tört következő alkalommal. Valamiért mégis szerettem a kis kék tubusokat, és különösen élveztem amikor az apró kupakot kipattintva szertartásosan rakosgathattam a ceruzába a hegyeket.

Ugyanebben a dobozban találtam rá két ICO Micrograph, valamint egy rOtring Tikky és egy Pentel Hi-Polymer tubusra, amiket úgy rémlik, már nagyrészt középiskolában használtam. Kétségkívül már akkor is szerettem kísérletezni, és ahogy a képen is látszik, végül az ICO hegy mellett tettem le a voksomat, amit kisdiákként éveken keresztül szorgalmasan vásároltam anélkül, hogy tudtam volna mi az az ICO, vagy mit jelent a B betű a csomagoláson. (Milyen hasznos lett volna, ha találok egy blogot, ahol mindezt leírja valaki érthető módon? Persze akkoriban még igencsak gyerekcipőben járt az Internet.)

Szerencsére ma már komolyabb anyagi források állnak rendelkezésemre, és én döntök arról, hogy tollat vagy ceruzát használok. Fenyegetőztem már vele, hogy többet foglalkozom majd ceruzákkal, így, hirtelen vonzóvá kezdett válni, hogy a töltőtollakkal és grafitceruzákkal való kitérők után újra kipróbáljam, milyen huzamosabb ideig töltőceruzát használni. Azonban ez rögtön felvet egy igen fontos kérdést:

Milyen ceruzahegyet vásároljak?

Persze nem vagyok a ceruzáknak semmiféle szaktekintélye, sőt, sokkal többször használok golyóstollat. De nagyon kíváncsi vagyok, hogy van-e különbség az egyes ceruzahegyek között, és ha igen, mennyire markáns. A különféle termékek kipróbálásának érdekessége mellett lejegyzem a tapasztalataimat, így már Neked sem kell a próbálgatással bíbelődnöd.

Mivel az írásra használatos hegyekre kívántam koncentrálni, így az erre ajánlott HB keménységet, és a legnépszerűbb, 0,5 mm-es hegyvastagságot választottam az összehasonlítás alapjául.

hb05hegyek-500.jpg

Tesztalanyok:

  • Staedtler Microcarbon 0,5 HB: A csomagolás és a név kissé megváltozott, de úgy tűnik, töretlenül népszerű termék. (Létezik 12 szálas tubusban is, de azt nem találtam a boltokban.)
  • Stabilo 0,5 HB: Ez a hegy a többitől eltérően 75 mm hosszú. (A többi 60 mm-es.)
  • rOtring Tikky 0,5 HB: Mivel Magyarországon szinte mindenki rotringceruzának hívja a töltőceruzákat, azt hiszem, senkinek sem kell bemutatnom. Magam is használtam, ahogy az első képen látható.
  • Faber-Castell Super-Polymer 0,5 HB: A Faber-Castell kiváló ceruzákat gyárt, ez pedig az általuk forgalmazott prémium hegy.
  • uni UL-1405 0,5 HB: Tudomásom szerint az egyetlen Magyarországon kapható uni hegy. (Az uni a Mitsubishi Pencil márkaneve, tehát alapvetően egy ceruzagyárról van szó.)
  • ICO Micrograph 0,5 HB: Nagy kedvencem volt annak idején az ICO által forgalmazott grafitbél. Teljesen új csomagolásban kapható. Meglátjuk, hogy teljesít.
  • Pentel Super Hi-Polymer 0,5 HB: A Pentel világhírű a töltőceruzáiról, ez pedig a középkategóriás termékük.
  • Faber-Castell 0,5 HB: A Faber-Castell által gyártott, "normál" minőségű ceruzahegy.
  • Pentel Ain Stein 0,5 HB: A Pentel forradalmi újdonságokat ígérő felső kategóriás hegye.
  • +1: Noname kínai 0,5 HB: Semmit sem tudok róla, hogy kerülhetett ide?
  • +2: Lyreco 9898 0,5 HB: A feleségem kedvence, szintén 75 mm-es hegy.

 

Minden felsorolt hegy kapható Magyarországon. Persze, tudom, hogy rengeteg olyan is elérhető, ami itt most nem szerepel. Ennek több oka is van, az egyik, hogy a kíváncsiságomnak anyagi korlátai is vannak, a másik pedig az idő végessége. A beszerzési módszer egyszerű volt: az utóbbi évben bármikor, amikor papírbolt közelében jártam, vettem egy dobozzal az ott tartott márkás ceruzabetétek közül.

Jogos kérdés, hogy miért került be két-két termék a Faber-Castell és a Pentel kínálatából. Nos, kifejezetten szívesen szerepeltettem volna más gyártóktól is egyszerre töbféle hegyet, ha például van egy "prémium" és egy "mezítlábas" kategóriába pozícionált termékük, de nem találtam ilyet. A Faber-Castellből valamiért a bolttól függően mindig vagy az egyik vagy a másikfélét találtam. A Pentel-ből azonban azon a pár helyen, ahol kapható, csak a Super Hi-Polymert tartják, pedig a magyarországi importőrnél elérhető az Ain Stein változat is, melyről a külföldi felhasználók jó véleménnyel vannak. Kíváncsi voltam ennek megalapozottságára.

pentelainstein-500.jpg

A teszt legjobbja valóban bírja a gyűrődést (rajta 25 x 200 Ft, azaz közel negyed kilogramm súly!)

Eredetileg csak az általam jól ismert, márkás termékek közül terveztem kipróbálni 10 félét, de aztán találtam az egyik fiók mélyén egy (vonalkódja alapján kínai) márkajelzés nélküli, bontatlan doboz hegyet, és érdekességképpen betettem a többi közé. A csomagolás kísértetiesen hasonlít a Victoria márkájú grafitbél dobozához, mely a a Corwell nevű nagykereskedés sajátmárkás terméke. De mivel tényleg nincs rajta semmi felirat, ezért nem merem biztosan állítani, hogy a kettő egy és ugyanaz.

Jó ideje törpöltem már ezen a teszten, mikor a feleségem elpanaszolta, hogy az egyik általam igen jónak gondolt, márkás hegy, melyet korábban a kedvenc töltőceruzájába tettem, az ízléséhez képest túlságosan sötét vonallal ír. Elő is kotort valahonnan, még a középiskolás éveiből származó viharvert tubust, hogy inkább annak tartalmából használna egyet. Úgy látszik nem csak én vagyok ilyen mániákus, hogy megőrzöm ezeket. Márkajelzés ezen sincs, csak egy apró alma logó, de a cikkszám alapján kétségkívül a Lyreco által forgalmazott hegyről van szó. Ezek után kíváncsiságból ezt is szerepeltettem, 11-dikként. 

Hogy egyenlő esélyekkel induljon minden résztvevő, először is szükségem volt 11 darab egyforma töltőceruzára. De hát ki az a lökött, akinek van otthon 11 teljesen ugyanolyan cer...

hb05ceruzak-500.jpg

Áh, inkább ne is mondj semmit. Annyit azért elárulok, hogy ezek magyar gyártású PEVDI PAX MGP nyomósirónok, a szokványos "MG" jelölés nélküli klipsszel szerelve. A szerkezet egyszerű és igénytelen, pontossága pedig hagy némi kívánnivalót maga után, de ehhez a teszthez tökéletesen alkalmas.

Hogy valóban előítéletekből mentes, objektív véleményt tudjak formálni, természetesen vaktesztet végeztem. Bájos segítőm (azt mondta, hogy ezt írjam) helyezett el a 11 féle töltőceruza hegyből egy-egy szálat az előre megszámozott ceruzákba, majd magának felírta, hogy melyik hegy melyikbe került. A próbák során így fogalmam sem volt, hogy éppen mit használok, és ez csak a pontozás befejezése után derült ki.

Négy különböző próbát végeztem, melyek a következők voltak:

  1. A hegy tartósságát úgy próbáltam meg értékelni, hogy X-eket rajzoltam úgy, hogy a hegyből pontosan két gombnyomásnyival kezdtem. A hegy teljes elfogyásáig megtöltött négyzetek száma alapján próbáltam következtetéseket levonni. Ez ugyan számomra kevésbé lényeges szempont egy hegy értékelésénél, de mégis szerettem volna valahogyan mérni.
  2. A grafit törésállóságánál kipróbáltam, hogy 3 gombnyomásnyi heggyel sikerül-e az aláírásomat leírni anélkül, hogy eltörne. Utána addig nyomogattam egyesével a hegyet kifelé, amíg már nevetségesen hosszú nem volt nem roppant el írás közben. (Azért aláírással próbálkoztam, mert azt biztosan hasonlóan tudom leírni több alkalommal is. Gyanúm beigazolódott, mert általában ugyanannál a résznél törtek a hegyek.) A törésállóság fontosabb szempont számomra, mert a könnyen töredező hegyet rendkívül bosszantónak találom.
  3. A radírozhatóság vizsgálatánál megpróbáltam a radírt hasonló erősséggel odanyomva, egyetlen radírozással eltávolítani az írást. Ehhez Stabilo Exam Grade radírt használtam. Szerintem fontosabb, hogy egy hegy jól radírozható legyen, mint hogy mennyire gyorsan fogy, de egyébként nem létkérdés. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy egy jó minőségű radír három-négy radírozással könnyen eltávolítja bármelyik hegy nyomát.
  4. A szubjektív teszt során írogattam egy darabig a ceruzákkal, és próbáltam azt megállapítani, hogy milyen sötét a vonal színe, mennyire akadásmentesen siklik a hegy a papíron, és úgy általánosságban igyekeztem megtippelni, hogy szeretném-e használni a hegyet mindennapokban. Értelemszerűen ezt gondolom a legfontosabb szempontnak az értékelés során.

 

hb05munka-500.jpg

Ennyi bevezető után gondolom mindenki arra kíváncsi, hogy melyik a legjobb töltőceruza hegy?

Íme a tapasztalataimat leíró táblázat:

Termék neve Tartósság Törésállóság Radírozhatóság Szubjektív vélemény
rOtring Tikky gyenge közepes puhán, sötéten ír, de nagyon maszatolható
Noname kínai gyenge közepes gyenge írás közben nyiszorog, bosszantó
ICO Micrograph gyenge közepes gyenge sötéten fog, de könnyen maszatolódik
Pentel Ain Stein legjobb nagyon simán ír, talán egy kicsit világos
F-C Super-Polymer közepes kicsit ragad a papírhoz, túl világosan fog
F-C sima közepes nagyon ragad a papírhoz, kellemetlen
Staedtler Microcarbon közepes közepes jó vele írni, lehetne ez az etalon
Lyreco 9898 legtartósabb gyenge szárazon ír, nagyon világosan fog, törik
uni közepes kiváló jól csúszik, puhán ír, kellemes
Stabilo közepes közepes nagyon jó, szép sötéten ír
Pentel Super H-P kiváló nagyon jó, lassan kopik

 

Sajnos a mérések pontosságát illetően vannak kétségeim, hiszen nincsen semmiféle specializált mérőműszer a birtokomban. A konkrét pontszámokat, és az abszolút sorrendet ezért nem szeretném publikálni. Ezen kívül a szubjektív tapasztalataimat egyáltalán nem vagyok képes számokba önteni. Szóval tekintsétek úgy, hogy a következő táblázat jelentősége csak annyi, hogy véleményem szerint mennyire jól használhatók az egyes ceruzahegyek.

Nem venném meg Lyreco 9898
Megfelelő ICO Micrograph, F-C sima, Noname kínai
rOtring Tikky, Staedtler, Stabilo, F-C Super-Polymer
Kíváló Pentel Super H-P, uni
Tesztgyőztes Pentel Ain Stein

 

Kedves olvasóm, ha szeretnéd felhasználni a kapott eredményeket, még egy teendőd van, amit nyugodtan tekinthetsz házi feladatnak. Figyelembe kell venned a különböző termékek árait. Úgy gondolom, a tesztben született eredmény magáért beszél, és ismét kiderült, hogy azt kapod, amiért fizetsz. De nem mondanám, hogy nem okozott meglepetéseket az eredmény. Volt olyan hegy, amit eddig jobbnak gondoltam, és van olyan, aminek kellemesen csalódtam a megtapasztalt ár/érték arányában. 

 

hb05kozeli-500.jpg

Sajnos több olyan ceruzahegy is van, amelyről különböző internetes fórumokon ódákat zengenek, de egyszerűen nem találtam hazai beszerzési forrást. Ide tartozik például az uni Nano Dia, amely nanoméretű gyémántrészecskéket tartalmaz a törésállóság növelérésre, vagy a Pilot Eno G, amely a lehető legfinomabbra darált tiszta grafittal kíván hódítani. Bár mindegyiket nagyon szívesen kipróbáltam volna, de úgy gondolom, nem éri meg velük foglalkozni, hiszen a hazai kínálat is láthatóan elég széles. (Valamint úgy tűnik, ezek nélkül is igen hosszú időre elláttam magam tartalék ceruzaheggyel...)

Minden véleményt és javaslatot szívesen fogadok. Érdeklődés esetén nem kizárt, hogy sort kerítek még hasonló tesztekre.

Az írás elkészítéséhez nyújtott segítséget maximálisan köszönöm a ceruzák tapasztalt hobbi-szakemberének, pencilguy-nak.

4 komment

Címkék: ceruza töltőceruza