Ahogyan ígértem, folytatom a ceruzák érdekes világának felderítését. Ha helikopternézetből vizsgáljuk, a ceruza lényege a grafitrúd, melyet a kezünk, és egyéb holmijaink beszennyezésének elkerülése miatt csomagolnak fa, vagy újabban akár habosított műanyag burkolatba. Ahogyan a ceruzahegy fogy, úgy hegyezzük el a borítást, a ceruza pedig szépen rövidül, míg egyszer csak túl rövid nem lesz, hogy kényelmesen használni tudjuk.

Egy kis történelem

Miután a 16. század környékén felfedezték a grafitot, azonnal nyilvánvalóvá vált: valamivel be kell borítani, hogy ne fogjon össze mindent. Rövidesen arra is rájöttek, hogy az akkor még a nyers grafit fűrészelésével előállított "író rudak" meglehetősen törékenyek voltak.

A korai ceruzák leginkább a mai krétafogókhoz hasonlítottak. A grafitdarabot valamilyen módon egy üreges fa burkolatba helyezték be, és ahogy fogyott, úgy tolták egyre kijjebb. Amikor teljesen elfogyott, akkor új rudat tettek a tartóba. Tulajdonképp az első ceruzaszerű megoldások közelebb állnak a töltőceruzákhoz, mint a ma használatos fából készült grafitceruzákhoz.

Az ok, amiért a ragasztott faceruzák mégis jobban elterjedtek az, hogy a kezdetleges "újratölthető ceruzák" nem igazán voltak alkalmasak a pontos munkára, melyet a művészek, és az akkor még főleg grafittal dolgozó tervezők igényeltek. Legtöbb esetben a hegyet karmok közé helyezték, melyeket egy ráhúzott, vagy rácsavart gyűrű szorított össze. Ha sikerült is megoldani, hogy rajzolás közben az íróbél ne csússzon vissza a ceruzába, a hegyezés során fellépő csavaró mozgás még akkor is könnyen elforgatta.

A helyzet gyökeresen megváltozott, mikor 1929-ben egy Carl Schmid nevű svájci mérnök kifejlesztette a gombnyomással nyitható, rugós karmokkal rendelkező töltőceruzát. A találmányt a CARAN d'ACHE cég vásárolta meg, akik rövidesen piacra dobták az első változatot Fixpencil néven. A precízen megmunkált befogó karmok rendkívül stabilan tartják a grafitot, így sem a rajzolás, sem a hegyezés nem okozott többé problémát. Az új megoldás igen gyorsan elterjedt, és teljesen kiszorította a szorítógyűrűs töltőceruzákat, így a műszaki rajzolók egyik legfontosabb eszközévé vált.

Íme, mutatom, hogy miről is van szó:

KOH-I-NOOR / Grafo Versatil 5205

Nem véletlenül választottam ezt a képet. A rajta látható töltőceruza és a nyomógombjában található jellegzetes hegyező egyfajta generációs emlék lehet a korombelieknek, hiszen rendkívül elterjedt volt. Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek volt ilyesmi a családban, hiszen szüleinknek ez volt a töltőceruza, nem a rOtring. 

A precíz írószer, mely munkaeszközként évekig vagy akár évtizedekig is kiszolgálta a tervezőket, a vékonyabb hegyű mechanikus ceruzák és a számítógépes tervezés elterjedésével kikopott a közéletből. Tapasztalataim alapján ma már legfőképp művészek használják, akiket zavar, hogy az elfogyó faceruza hossza és súlypontja folyamatosan változik. 

Vissza a jelenbe

Nos, elárulom, hogy a ma már retrónak számító VALÓDI töltőceruzák még mindig léteznek, kaphatók, és remekül használhatók írásra, és skiccelésre is. Ha külföldi szakirodalomban keresgélsz, a "leadholder" és "clutch pencil" kulcsszavakat kell használnod.

CARAN d'ACHE Fixpencil emlékbélyeg (2005)

Számos előnyük közül néhány:

• A környezetvédelem jegyében, nem kell egy faburkolatot elhegyeznünk a használat során. (Bár meg kell jegyeznem, hogy a legtöbb márkás ceruza felelős erdőgazdálkodásból származó fából készül.)
• A töltőceruza egyszerűen szállítható visszahúzott heggyel, míg egy kihegyezett faceruzánál ehhez külön kiegészítőre van szükségünk.
• A hegyet fogyása során újabb, kis méretű hegyekkel pótolhatjuk az éppen használt darab mögötti üres helyen.
• A kisebb darab hegyeket (akár körzőhegy méretű darabokat is) gond nélkül lehet használni.
• A grafitot hosszabban is ki lehet engedni a ceruzából, például amikor meg akarjuk jelölni a fránya fürdőszobaszekrény csavarjainak a helyét.
• A vékony hegyű töltőceruzákhoz képest a grafit igen nehezen törik.
• Színes hegyek is elérhetők, bár a választék közel sem olyan nagy, mint a fából készült színes ceruzák esetében.
• A mechanikus  ceruzákhoz képest egyszerű konstrukcióról van szó, kevesebb hibalehetőséggel.
• A vastagabb grafit miatt kiválóan használható hegyezésmentes ácsceruzaként, például asztalosmunkához.

Általam ismert hátrányaik a következők:

• Mivel igencsak rétegtermékről van szó, a beszerzés nehézkes lehet. Leginkább művészelllátokban, és az interneten érdemes próbálkozni.
• A hegy utánpótlás beszerzése szintén problémába ütközhet, a fenti okok miatt. Ezért érdemes egyszerre többet vásárolni.
• Vastagságtól függően a grafitot hegyezni kell, amihez esetleg külön hegyező alkalmatosság szükséges. (Erről még ejtek szót.)
• A grafitbél igazából nem lényegesen olcsóbb, mint az ugyanazt hegyet tartalmazó faceruza. Olyan, mintha a fa burkolat ajándék lenne.
• A mechanikus ceruzáktól eltérően ritka a kupak alatt található szükségradír, így külön radírt kell használni.

Beszerzés

Ha esetleg kedvet kaptál kipróbálni egy töltőceruzát, először a grafit vastagságát érdemes eldönteni, hiszen később mindent ehhez mérten kell megvásárolnod.

A legnépszerűbbek az írásra is remekül használható, 2 mm-es grafittal működő példányok. Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb fából készült ceruzában is 2-2,1 mm vastag hegy található, így a ceruzagyárak tulajdonképpen a félkész terméket értékesítik hegy utánpótlásként. Sokkal ritkább, és inkább rajzolásra való a 3 mm, 3,15 mm, 3,8 mm illetve az 5,6 mm-es vastagságú grafit.

Staedtler Mars technico 780C

Egy másik eldöntendő kérdés, hogy a hagyományos, "kiejtős" megoldás megfelelő számodra, vagy a mechanikus ceruzához hasonló, gombnyomásra tologatós ceruzát keresel. Ugyanis a töltőceruzák többsége a gomb megnyomásakor hanyag eleganciával engedi el a hegyet, ami különösen kellemetlen, ha alatta nincs papír, asztal, hanem csak másfél méter mélység, és kemény járólap. A hegy ilyenkor ugyanis ripityára törik. A kis darabokat utána azért még lehet használni, csak nem éppen elegáns mutatvány.

Azt mondtam a többségük ilyen, de természetesen vannak kivételek. Például a Staedtler 925-XX-20 és a KOH-I-NOOR 5608 a gomb nyomogatásával adagolja a hegyet. Olyan hegy is létezik, aminek a végén egy apró gyűrű van, így megakadályozva, hogy kipottyanjon a ceruzából. (Természetesen csak arra alkalmas ceruzában használható.) 

Staedtler 925-25-20 (a 25 a típusszámban az ezüst színt jelenti)

A ceruza

Ceruza tekintetében az alábbi gyártók termékeiről hallottam már:

• KOH-I-NOOR Versatil: Többféle típus, 2, 3, és 5,6 milliméteres kivitelben is.
• Faber-Castell: TK 4600 és TK 9400 (2 mm) 
• Staedtler: Mars technico 780C és 788C (2 mm), Japánban a 925-XX-20 sorozat (2 mm)
• KaWeCo: Számos ceruzájuk létezik 2 mm-es és 5,6 mm-es méretben.
• rOtring: A 600-as ceruza létezik 2 mm-es kivitelben, de attól tartok Európában nem forgalmazzák.
• CARAN d'ACHE Fixpencil: Fixpencil 22 és Fixpencil 33 (2 mm illetve 3 mm)
• Mitsubishi Pencil (uni): MH-500 és Field (2 mm)

Sajnos Magyarországon problémába ütközhet a beszerzés, ezért javaslom az Ebay és a különféle webshopok kínálatának elemzését is. A sorrend a beszerzés általam vélt, növekvő nehézségét tükrözi a különböző márkák esetében.

Vásárlás előtt érdemes átgondolni, hogy milyen anyagú, és milyen fogórésszel rendelkező ceruzát szeretnél használni. A fogórész különösen fontos, mivel a legtöbb töltőceruzát műszaki rajzoláshoz találták ki, ahol a vékony vonal érdekében folyamatosan forgatták őket, így gyakran lehet találkozni érdesített, fém markolattal. Aki a szükségesnél jobban szorítja írás közben, biztosan nem fogja kényelmesnek találni.

Ha esetleg rajzoláshoz szeretnéd használni, érdemes több egyforma példányt venni, hogy többféle keménységű hegyet is használhass cserélgetés nélkül. Egyes gyártók, pl. a Faber-Castell és a Mitsubishi a HB skálával feliratozott töltőceruzákat is árul, míg például a Staedtler hegyek vásárlásakor a dobozban van egy, a hegy keménységétől függő színű kupak a Mars technico ceruzákhoz. Más gyártók, pl. a Staedtler és a rOtring forgatható keménység kijelző gyűrűt szerelnek a ceruzára.  

A hegy

Ha sikerült kiválasztani egy jó minőségű töltőceruzát, nagy esélyed van rá, hogy jópár évig nem kell újat venned, csak gondoskodni a hegy utánpótlásról. 

A következő cégek biztosan kínálnak hegyet:

• ICO: 2 mm, HB (rövid)
• KOH-I-NOOR: 2 mm 8H-10B grafit és színes, rengeteg egyéb méret és szín
• Faber-Castell: 2 mm 6H-3B
• Staedtler: 2 mm 4H-4B grafit, kék, piros
• KaWeCo: 2 mm HB grafit, piros, kék, 5,6 mm piros, kék, zöld
• rOtring: 2 mm HB
• CARAN d'ACHE: 2 mm 4H-3B, 3 mm HB, 3B, 6B
• Mitsubishi: 2 mm 4H-4B grafit, piros

Fontos megjegyezni, hogy minden (normál méretű) hegy egy egész grafitceruzának felel meg, és minél kevesebbet hegyezel, logikusan annál tovább fog tartani. Egy doboz általában 10-12 szálat tartalmaz, tehát attól függően, hogy mennyit írsz/rajzolsz, akár hosszú időre is elég lehet.

A különböző gyártók által forgalmazott hegyek tapasztalataim alapján hasonló, vagy jobb minőségűek, mint amit az adott gyártó grafitceruzájában találsz. Tehát ha van kedvenced a fából készült ceruzák között, érdemes ugyanazt a márkát vásárolni.

Az igazán elvetemültek az általuk kedvelt fa ceruza két felét feszegetik szét, és az így kinyert grafitbelet használják a töltőceruzában. Bár elismerem, a 2 milliméteres hegyekből korlátozott kínálat áll rendelkezésre, de ezek jellemzően igen jó minőségűek. Ezért a ceruzák ok nélküli elpusztítását egyszerűen nem értem. Ha egyszer érdeklődés hiányában már nem lesz kapható 2 mm hegy, talán revideálom az álláspontomat.

A hegyező

Attól függően, hogy mennyire zavar a tompa hegyű ceruza, lehetséges, hogy előbb-utóbb szeretnéd majd a grafitrudat kihegyezni. Ha csak magadnak jegyzetelgetsz, éppen el lehet boldogulni hegyezés helyett a ceruza forgatásával, mert a 2 mm-es hegy azért nem olyan veszélyesen vastag. De beismerem, hogy sokkal kellemesebb megfelelően hegyes ceruzával írni.

Ilyenkor jól jöhet, hogy a legtöbb (de nem minden!) töltőceruza gombja alatt, vagy magában a gombban egy kis méretű szükséghegyezőt találunk. Nem túl precíz, és nem lesz tűhegyes az eredmény, de írásra éppen megfelel. A grafitpor további sorsáról pedig elegánsan hallgatnak, így érdemes óvatosan megszabadulni tőle.

Ha az általad választott ceruzában ilyen nincs, vagy valami komolyabbra vágysz, akkor külön hegyezőre van szükséged. Jelenlegi ismeretiem szerint háromféle hegyező megoldás létezik:

• Csiszolós
• Késes
• Forgácsolós

A fejlett, rugós szerkezetű töltőceruzák 1930-as években történő elterjedésének idején a hegyezésre általában falapra tűzött csiszolópapírt használtak. Azonban a keletkező finom grafitpor komoly problémát jelenthet például egy precíz műszaki rajzra kerülve.

1939-ig kellett várni, amikor egy George Dessonaz nevű, szintén svájci mérnök megalkotta az első kifejezetten töltőceruzákhoz tervezett hegyezőt. Az egyetlen mozgó alkatrészt tartalmazó készülék nyílásába csak ütközésig be kell illeszteni a töltőceruzát, melynek hegyét előtte egy picit kiengeded, és az étel keveréséhez hasonlóan néhányszor körbeforgatni. Egy csonkakúp alakú, érdesített felületű belső alkatrész eközben tűhegyesre csiszolja a grafitot, függetlenül attól, hogy milyen vastagságú.

Gedess hegyező (a DUX által gyártott kétféle kivitel)

A jellegzetes szürke-piros hegyezőnek, mely később minden műszaki rajzoló asztalán megtalálható volt, az alkotó nevének kezdőbetűiből a Gedess nevet adták. Érdemes megjegyezni, hogy bár az eredetit már nem lehet kapni, a DUX nevű, hegyezőkkel foglalkozó cég megvásárolta a licencet, és némileg olcsósított kivitelben a mai napig gyártják.

Természetesen a normál ceruzáknál megszokott késes hegyezőknek is létezik töltőceruzához használható változata, melyből az általad használt grafitnak megfelelő méretet kell vásárolni. Nagyobb átmérőjű grafit esetén akár a sima ceruzához való hegyezőkkel is megpróbálkozhatsz.

Manapság leginkább ezeket a késes hegyezőket használják. Viszonylag olcsók, de élettartamuk nem feltétlenül hosszú. Ha belegondolsz, a ceruza hegye tulajdonképpen egy grafittal szennyezett kerámia, így a kés éle hamar elfárad. Amikor elkezdi tépni a grafitot (szép, egyenletes hegyezés helyett nagyobb darabokban hasad), akkor érdemes cserélni.

KUM töltőceruza hegyező, kétféle hegyvastagsághoz, gyűjtőtartállyal

Többféle, minőségi késes hegyezőt gyárt például a németországi KUM, melynek termékei nálunk is fellelhetőek. Van sima, a grafitpor gyűjtésére szolgáló tartállyal szerelt, és olyan is, ahol egy univerzális hegyezőbe van beépítve egy plusz kés a töltőceruza számára. A dupla lyukú példányok általában 2 mm és 3 mm hegyekhez is használhatók.

Népszerű az internetes közösségben, de nálunk beszerezhetetlen a Mitsubishi zsebméretű hegyezője. Ami viszont van nálunk, az a Faber-Castell, de erős a gyanúm, hogy az ő hegyezőiket is a KUM gyártja.

Mitsubishi Uni Lead Pointer

A jelenleg ismert legkorszerűbb megoldás a forgácsolós hegyező. Ez a csiszolással és a késsel működő típusok előnyeit egyesíti. A belsejében egy racsnis fémgyűrű van (de nevezhetjük körkésnek is), és ugyanúgy tekerni kell, mint a Gedess-t. A gyűrű a kívánt hegyességűre forgácsolja a hegy végét. Előnye, hogy hosszabb az élettartama mint a csiszolós (nem telítődik grafitporral) és a késes (nem csorbul ki olyan gyorsan) változatnak, valamint a hegyezék könnyen eltávolítható belőle egy kis kefe segítségével. Hátránya, hogy a kialakítástól függően csak megfelelő átmérőjű töltőceruzával használható, illetve a nem megfelelő kialakítású ceruzák felületében kárt tehet.

 Staedtler 502 töltőceruza hegyező

Az legismertebb forgácsolós hegyező a Staedtler 502, mely a Staedtler Mars technico ceruzákkal működik igazán jól. Valódi luxuscikk, hiszen kétféle hegyesség közül is választhatsz, ha a rajta található beállító nyílások szerint méred a kiengedett hegy hosszát. A hegyezés után pedig alkotásodat a fehér szivacshengerbe szúrva megtisztíthatod a grafitportól, és már kezdhetsz is írni.

Hogy tetszett ez a cikk a Golyóstoll blogon? Hagyjuk meg a töltőtollakat, ceruzákat, radírokat, táblafilceket és egyéb ördögtől való írószereket másnak? Várom a véleményeket a hozzászólások között, vagy a blog Facebook oldalán!

Az íráshoz felhasznált források, és további olvasnivaló:
- A Toolguyd cikke a 2 mm-es töltőceruzákról
- Dennis B. Smith kiváló Leadholder oldala