Egy kis érdekességként, a tollak és hozzájuk való tollbetétek gyártását/összeszerelését/minőségi ellenőrzését bemutató, angol nyelvű videókat szedtem össze. Azok kedvéért, akik nem tudnak olyan jól angolul, vagy nincs kedvük végignézni a videókat, mindegyikhez készítettem kommentárt.
A műanyag alkatrészek gyártásával indítanak, amelyek természetesen fröccsöntéssel készülnek. A fröccsöntés lényege, hogy forró műanyagot fecskendeznek egy, a megfelelő méretű és alakú formába, ahol megszilárdul.
A tollbetétek következnek, amelyek szintén műanyagból vannak, de nem tudjuk meg, hogy pontosan hogyan készülnek. Egy gép a megfelelő irányba forgatja az üres betéteket, majd ellátja a szükséges jelzésekkel (gyártó, sorozat, hegyvastagság). Egy másik gép 0,8 gramm tintát fecskendez a betétbe a hegy felőli nyíláson keresztül, majd a betét végét szilikonzsírral zárja le, hogy a tinta ne tudjon beszáradni.
A hegy kialakítása rozsdamentes acél drót darabolásával kezdődik. Ebbe először egy 1 mm vastag lyukat fúrnak, majd az egyik végét a megszokott nyílhegy alakúra préselik. A golyó házának tetejébe csillag alakban 5 db vékony, vízszintes tintacsatorna készül. Az ezekben található tinta kenődik majd a golyóra írás közben. (Erre azért van szükség, hogy a golyóra ne csak a tetején, egy ponton kenődjön rá a tinta, hanem nagyobb felületen, illetve hogy akkor is rákerüljön a tinta a golyóra, ha a papírra nyomjuk a hegyet. A találmányt Goy Andornak köszönhetjük.), Utolsó lépésként belekerül a hegybe a golyó is.
A toll hegye immár készen van, csak bele kell helyezni a betét végébe. Ezután egy gép minden hegyet megmér, és megvizsgálja a golyót. Szúrópróbaszerűen néhány betét esetében megnézik, hogy amennyiben belefújnak a betétbe, a golyó mennyire mozdul ki normál állapotából.
A betét végébe műanyag dugót helyeznek (Parker típusú G2 "koronás" betét), majd a betéteket egy centrifugába küldik. Ez a tintát közvetlenül a hegyhez juttatja, és megakadályozza, hogy buborékok maradjanak benne. Minden egyes betétet gépi úton megvizsgálnak, hogy valóban ír-e.
A betétek, és a toll többi alkatrészének összeszerelése következik. A tolltestre rászerelik a rugóacélból készült klipszet, majd belekerül a gomb, és az apró kis műanyag forgató alkatrész (rotor), amely minden használatkor 45 fokkal elfordítja a betétet, így az egyenletesen kopik minden oldalon. A betétet beleejtik a tolltestbe, majd elkészül a rugó is, amelyet a végére helyeznek. A tolltestről immár csak az alsó, fogórészt is tartalmazó elem hiányzik, amelyet egy gép ráejt, majd a megfelelő erősséggel rácsavar.
Egy gép minden toll mechanikáját egy alkalommal kipróbálja: a nyomógomb megnyomásakor egy érzékelő figyeli, hogy a hegy valóban kijön-e. Ezen kívül véletlenszerűen ellenőrzik egy-egy darab megfelelő működését úgy, hogy egy gép 100.000 alkalommal megnyomja a gombot.
A kész tollra rászitázzák a márkajelzést, és mehet is a vásárlókhoz.