Egy hűvös, esős reggelen gondolkodtam a forró teám mellett, hogy milyen ütős darabbal kellene nyitni az új évet, és akkor beugrott az a jellegtelen, szürke kis doboz az egyik polc hátuljában. Benne egy szerény kinézetű, de igazán egyedi golyóstoll, a rOtring Side Knock.
A nevéből talán ki lehet találni, hogy ezt a tollat a működési módja teszi különlegessé. Mégpedig azért, mert nem kupakos, és nem nyomógombos, hanem "hajlítós" megoldással kell a toll hegyét előcsalogatni. Konkrétan, a tolltest közepének táján kb. 15 fokban meg kell törni tetszőleges irányban. Nevezhetnénk találó módon akár "derékbatörős" golyóstollnak is.
A lényegre szorítkozó használati utasításban képpel is illusztrálják a teendőket. Ilyenkor azért elmélázom rajta, hogy vajon hányan vitték vissza a kis papirost nélkülöző első példányokat a boltba, hogy nem működik.
A képeken látható ezüstösen matt golyóstollon kívül létezik még hasonló kivitelű töltőceruza is, de a bevonatot tekintve hallottam fényesre krómozott példányról, és képen láttam már márványos kék színű lakkozott toll+ceruza készletet, ami tényleg nagyon dögösen nézett ki.
A rossz hír, hogy tudtommal a rOtring már régóta nem gyárt ilyesmit. A Side Knock eltűnése után egy darabig még kapható volt teljesen más külsejű, de ugyanilyen módon működő golyóstoll és ceruza, rOtring 900 néven, de már az is jócskán kifutott.
Magyarországon a rOtring cég leginkább a minőségi töltőceruzáiról (például a Tikky-ről, mellyel én is foglalkoztam már ebben az írásban) és a műszaki rajzolók rémálmáról, a csőtollairől ismert, tollkedvelő körökben azonban köztudott, hogy fénykorukban többféle, kiváló minőségű, igényesen kivitelezett golyóstollat és töltőtollat is gyártottak.
Mikor a márkanevezet megvásárolta a Newell-Rubbermaid nagyvállalat, beillesztette őket a több más patinás márkát is birtokló írószer részlegébe. Nagyjából innentől sorban kezdték kivonni a piacról jobbnál jobb írószereiket, és ma már nagyrészt csak töltőceruzákkal és egyéb rajzeszközökkel foglalkoznak.Minőségi tollaik, és régi kivitelű ceruzáik azonban toábbra is a gyűjtők nagy kedvencéi.
Természetesen kézbe véve azonnal elkezdtem gyötörni szegényt. Az érdekes mechanika rendben tette a dolgát, de valahogy nehéz elképzelni, hogy milyen lehet ezzel a tollal nap mint nap dolgozni.
Mint műszaki beállítottságú embert, persze érdekelt, hogy hogyan is működhet ez a szerkezet, és mennyire tartós. Mint kiderült, az egyik általam is kedvelt ceruzás blog szerzője már elemezte a típust. A Side Knock töltőceruzát ugyanis a golyóstollal ellentétben szét lehet szedni, így rögtön látszik, hogy a belsejében egy kúpos nyomógomb van. Ezt a gombot a tolltest belső oldala nyomja lefelé amikor megroppantjuk, ahogy pedig elengedjük, rögtön engedi is visszaugrani. Innentől pedig - mivel nyomógomb van benne - a működése megegyezik a hagyományos töltőceruzákéval vagy golyóstollakéval.
Formavilágát tekintve a rOtring Side Knock nagyon erősen hajaz egy másik, Amerikában igen népszerű tollra, mégpedig a Cross Century-re. Mit szépítsem, a toll formája, a végei, és a klipsz jellegzetes vonalai teljesen megegyeznek, tulajdonképpen egy másolatról van szó.
Ez a fajta másolás viszont meghökkentő attól a gyártótól, amelyik gondosan megtervezett, és aprólékosan kialakított írószereiről vált ismertté.
A matt ezüstös külső miatt a toll első ránézésre kissé jellegtelen; ezt semmilyen jelzés, vagy felirat nem töri meg, egy pici, alig észrevehető szürke rOtring márkázáson kívül. Nekem sokkal jobban tetszene, ha lenne valami kontraszt rajta, például a klipszet más színű anyagból készítették volna, vagy valami díszítés, felirat elűzné az egyhangúságot.
Szintén a bevonat miatt használat közben azt éreztem, hogy a fogása nem annyira biztonságos, túlságosan szorítani kell az egyébként elég vékony tolltestet ahhoz, hogy ne csússzon rajta a kezem.
A forgalmazók oldalán talált információ szerint a toll teljes egészében rozsdamentes acélból készült. Ezt jól lehet érezni a súlyán is, megmérve pontosan kétszer annyit nyom, mint egy műanyag Parker Jotter.
A Side Knock-ban használt szabvány méretű "D1" tollbetét a többszínű golyóstollakból lehet ismerős. Ahogyan a képen is látható, az írócsúcson egy kis kék karika is van, hogy azonnal megállapítható legyen a tinta színe. A jelzés egy ilyen egyszerű golyóstollnál teljesen felesleges, de jól jöhet például négyszínű toll esetében.
A tollbetétre visszatérve, a D1-es betétek kis élettartamukhoz képest elég drágák, de legalább sok papírboltban kaphatók.
A tollbetét cseréje úgy lehetséges, ha kicsavarjuk a toll alsó, fém csúcsát, majd a betétet határozottan megragadva kihúzzuk a rögzítést biztosító két fémlemez közül. Az új betétet be kell illeszteni a régi helyére, majd ütközésig visszatolni.
Gyárilag egy rézből készült, rOtring márkájú tollbetét volt benne, ami - valószínűleg a kora miatt - alig ír, és akkor is nagyon nagyon halovány kék színnel. (A régi rOtring tollbetétek igen kedveltek voltak a világoskék tinta miatt, de nyilvánvaló, hogy ez a betét haldoklik.) Az írásminta ezért nem értékelhető.
Előnyök:
- érdekes működtetési mód
- kényelmesen súlyos darab
Hátrányok:
- egyhangú kialakítás
- csúszós fogás
Értékelés: 3,5/5
