A héten egy ismert debreceni papírboltban jártam, és ennek kapcsán született a mai bejegyzés. Nem először vitt arra az utam, korábban például a kirakat tetején levő nagy LAMY felirat miatt mentem be, hogy szemügyre vegyek néhány LAMY tollat. (Azért is kedvelem ezt a boltot, mert sokféle márkás írószert is tartanak, nem csak a szokványos Parker vitrinből lehet választani.) A hölgy azt mondta, hogy valóban árultak LAMY tollakat, de mivel senki sem ismerte a márkát, ezért alig adtak el belőle, így rövid időn belül féláron megszabadultak az összestől.
Nem tudom, hogy éppen valami központi Sheaffer akció volt, vagy a Sheaffer készletet szerették volna kisöpörni, de most olyan jó áron adták őket, hogy muszáj volt vinnem belőle, mert ennyiért az Ebay-en sem lehet megvenni. A Sheaffer Sagaris már szerepelt korábban a blogon, most pedig a Sheaffer legkedveltebb, és legolcsóbb modelljét választottam, a Sheaffer Sentinel golyóstollat.
Mivel ez a típus kialakítását tekintve nagyon hasonló a Parker Jotterhez, ami az egyik legismertebb golyóstoll a világon, és hazánkban is igen kedvelt ajándék, arra gondoltam, hogy összehasonlítom a kettőt. Nem titkolt célom, hogy újabb tippet adjak azoknak, akik megfizethető, de mégis kiváló minőségű ajándék írószert keresnek, vagy magukat szeretnék meglepni valamilyen alkalomból.
Ahogy a képen is látszik, a két toll valóban nagyon hasonló, és kár lenne tagadni, hogy a Sentinel tervezői valószínűleg jócskán merítettek a Jotter vonalaiból. Azonban közelebbről megnézve a hasonlóság már nem olyan nagy, mint például a Jotter és a PAX között.
A Jotter vonalai finomak, elegánsak, a tolltest a toll közepétől kellemes ívben vékonyodik a végéig. A műanyag kemény, és ellenálló, bár a használattal elkerülhetetlen, hogy karcolódjon, majd évek múltán bemattuljon.
A Sentinel kicsit más formájú, a tolltest nem kezd keskenyedni, csak a toll végéhez egészen közel (kb. 3 cm-re), emiatt hosszabb használat után sem csúszik lefelé rajta az ember keze. Véleményem szerint ez az egyik legnagyobb előnye a Jotterrel szemben. A műanyagja talán egy hangyányit kevésbé csúszik, de lehet hogy csak a formája miatt tűnik így.
Ahogyan látható, a felső, szálcsiszolt fém rész formájában is van eltérés. A Jotternél ez szintén keskenyedik kicsit a gomb felé haladva, míg a Sentinelt inkább szögletesnek mondanám. Erre a szögletességre még rátesz egy lapáttal a klipsz, amely teljesen téglalap alakú, illetve a gomb, aminek az oldala, és a teteje egyenes, és merőleges egymásra.
Ha szemügyre vesszük a toll hegy felőli végénél található fém védőkarikát, láthatjuk, hogy a Sentinelén éppen csak kifér a hegy, míg a Jotternél marad némi hely körülötte. A Sentinel használata közben a hegy egyáltalán nem "kocog", ahogy felemeljük a papírról, és visszatesszük a tollat. (Ezt sokan rendkívül idegesítőnek tartják.) Hátránya viszont, hogy ha a tollbetét nem pontosan középen helyezkedik el a tollban - márpedig nem - akkor bekapcsoláskor lehet érezni és hallani, ahogy súrolja a fém gyűrűt. Ez kicsit bosszantó.
A toll külső kialakítását, és díszítését tekintve egyértelműen a Jotter a szépségverseny győztese, hiszen a Sentinel csak a hasított klipszet, és a Sheaffer védjegyeként ismert fehér pöttyöt tudja felmutatni, míg a Parker különleges formájával, és a nyíl alakú klipsszel hódít, amiből mindenki rögtön felismeri.
A helyzet azonban nem ilyen egyértelmű, ha a használati értéket, a pratikusságot nézzük. A Sentinel szögletessége sokkal kényelmesebben tartható tollat eredményez, illetve a klipsz sem hajlamos beleakadni, széttépni azt amire rácsíptetjük, mint a Jotter esetében.
Egy érdekesség, amely rövid használat után is feltűnt, hogy a két toll mechanikája teljesen másképp működik. A Jotter gombjának kapcsolási pontja kb. a gomb felénél van, és nagyon határozottan, hangosan működik. Ez azon kívül, hogy remek módszer a kollégák idegesítésére, megnyugtatóan közli használójával, hogy igen, a toll működik.
A Sentinel sokkal halkabban, lágyabban kapcsol, és a gombot szinte teljesen be kell nyomni, hogy működésbe lépjen a mechanika. Az a sejtésem, hogy így kisebb eséllyel kapcsol be véletlenül, mindenesetre szokni kell. Mindkét tollnál a kupak rugózott, azaz nem marad beesve, mikor a toll be van kapcsolva.
A Jotter a műanyag "koronás" G2 tollbetéttel működik, amit azért szeretünk, mert hihetetlen nagy választék van belőle a piacon, és minden boltban lehet találni utánpótlást. Ha sokalljuk a Parker tollbetétek jóval ezer forint fölötti árát, vehetünk hatodannyiért PAX-ot vagy Inoxcrom-ot, kalandorok pedig az ennél is olcsóbbakkal is megpróbálkozhatnak. Ezen kívül a kialakítása miatt a betét minden bekapcsoláskor és kikapcsoláskor fordul egy kicsit, így a hegy egyenletesen kopik minden oldalon.
A Sentinel hivatalosan csak a Sheaffer "K" tollbetéttel működik. Ezen kívül ha jól tudom, a Monteverde nevű cég gyárt még ilyen formájú tollbetétet, valamint lehetséges, hogy a Sailor, illetve némi barkácsolással más gyártók termékei is működnek benne, viszont ezek közül még egyiket sem próbáltam ki. A Sheaffer "K" betét nem túlságosan drága (az említett boltban például valamivel 1.000 Ft alatti áron hozzá lehet jutni), viszont csak elszórtan fordul elő egy-egy helyen. Minőségét tekintve egyáltalán nem rossz, de tapasztalataim szerint ha nincs használatban, nem válik javára az idő, így nem javaslom, hogy nagyobb mennyiséget vásárolj belőle, mert ahogy öregszik, az első néhány betűt nehezen fogja írni.
A Parker Jottert kezdetben az USA-ban (Janesville), később Angliában (Newhaven), majd ma már Franciaországban (Nantes) gyártják. Az évek során számos változtatás történt rajta, amelyről korábban már írtam, és amelyek nem kifejezetten váltak az előnyére. Az egyik ilyen dolog, amivel nem igazán tudok megbékélni, hogy az olcsósítás jegyében a toll belsejében a menetet egy szépen megmunkált fém alkatrészről műanyagra cserélték. Hallottam már olyan Jotterről, amelyből magától kiesett, és olyanról is, amelyben eltört.
A Sheaffer szintén amerikai eredetű cég, amelynek gyára korábban Fort Madison városában működött, azonban miután a BIC felvásárolta, a gyárat bezárták, és a tollaikat Kínában gyárttatják. Ez szintén nem túl örömteli, viszont ha belenézünk a Sentinelbe, látható, hogy a menetes alkatrész még mindig fémből van, ami kellemes, megnyugtató súlyt ad a tollnak, és csak a tollbetétet felülről tartó kis korongot készítik műanyagból. A tollbetét kialakítása miatt egyébként a Sentinel nem forgatja a betétet.
A tollbetét lelke a hegy, és a tinta. A jó minőségű tinta egyik fontos ismérve pedig, hogy könnyen megindul, amikor írni kezdünk vele. Tettem is egy próbát, amiből azért nem javaslom, hogy hosszútávú következtetéseket vonjatok le, mivel a benne szereplő Parker tollbetét már legalább 3 éves, a Sheaffer pedig valamivel fiatalabb. Mindkettőt kb. 1 napja nem használtam, és a nyíllal jelzett helyen tettem a papírra őket, a tollat függőlegesen tartva, minimálisan rányomva.
Összefoglalva tehát, két hasonló árú, és hasonló kinézetű, de más használati értékű tollról van szó. Mindkettő elegáns, és kiváló ajándék lehet. Érdemes megfontolni, hogy az ismert márka, a szép kinézet, és a könnyű tollbetét utánpótlás a fontosabb számunkra, vagy inkább a kényelmes használat, és ennek megfelelően dönteni.
