A golyóstollak legnagyobb ellensége a beszáradás. Amiatt ugyanis, hogy a tinta a papírra kerülve ne fogjon az örökkévalóságig, természetesen ha hosszabb ideig érintkezik levegővel, meg kell száradnia. Így az a tinta, amely használat után a golyó külső felületén van, megszárad. Emellett a golyó alakja nem teljesen tökéletes gömb, így nem hajszálpontosan illeszkedik a foglalatba. A levegő így bejuthat a hegybe, és ott is megszáradhat a tinta. A megkeményedett tintadugó miatt a tollbetét nem ír tovább. Ilyenkor beszélünk beszáradásról.

Mit tehetsz ha megtörtént a baj?

Az első lehetséges, megoldás, hogy hirtelen néhány pipát, esetleg nyolcasokat próbálsz írni a tollal. Mivel a golyó felülete barázdált, elméletileg bele kell akadnia a papír szálaiba, és el kell fordulnia. Ha mégsem sikerül meg lehet próbálkozni valami érdesebb anyaggal, mondjuk gumival. Egy radír például tökéletesen megteszi.

A következő megoldás, hogy a tollbetétet kiszereljük, és a nyitott végébe óvatosan belefújunk. Természetesen ez csak akkor működik, ha a vége nyitott. Érdemes ügyelni, mert egyes tollak belseje (főleg a csavarmechanika miatt) olajos vagy zsíros lehet. A gyenge minőségű betétek végén gyakran kifolyik némi szilikonzsír és/vagy tinta is.

Ha ez sem vezet eredményre, a toll végét megfogva, rázzuk meg a tollat, mint a régi lázmérőket. Zselés- és rollertollak esetén nem árt, ha eközben a tollon rajta van a kupak, mert ha a tinta egyszer mégis megindul... Ezzel a megoldással el lehet távolítani, vagy a tintazáró anyaghoz lehet irányítani a tintában képződött buborékot.

Amennyiben a helyzet nem túl súlyos, általában beválik, hogy öngyújtó lángjával rövid ideig (1-2 másodperc) melegítjuk a tollhegyet. Tovább nem érdemes, mert ha felmelegszik, megolvadhat a tintatartály műanyagja.

Végső megoldásként, a tollhegyet be lehet áztatni néhány órára. Hagyományos golyóstolltinta esetén erre denaturált szeszt, zselés- és rollertollaknál pedig vizet érdemes használni.

Ha egyik megoldás sem használt, sajnos meg kell válnunk a betéttől.