Golyóstoll blog

Aki követi a blogot, az tudja, hogy igyekszem minél jobban képbe kerülni gyerekkorom legendás írószere, a PAX golyóstoll különböző változataival, és a gyártójával kapcsolatban. Időnként megnézem, hogy a szentendrei cégnek van-e már weboldala, és érdeklődve figyelem, hogy milyen új termékeket dobnak piacra.

Mégis úgy esett, hogy november elején pencilguy fedőnevű kedves olvasómnak tűnt fel, hogy egy, a korábbiaktól kicsit eltérő PAX golyóstoll jelent meg a boltok polcain. Néhány darabot nekem is sikerült beszerezni belőle, és most már egyre több helyen lehet vele találkozni, úgyhogy gondoltam írok róla, hátha hasznos lesz valaki más számára is.

Fentről levelé: szokványos PAX, PAX Metál, és az új "öszvér" PAX

Korábban már írtam, hogy a jelenleg forgalomban lévő PAX tollakból alapvetően kétféle van:

a szokványos:

• nyakkendő formájú, HP feliratos klipsz
• matt krómozású ("frosty") sárgaréz fém felső rész, PAX felirattal
• színes műanyag alsó rész

a PAX Metál:

• egyszerűbb, a feliratnál széles, de alatta keskenyedő, HP feliratos klipsz
• szálcsiszolt acél felső rész, felirat nélkül
• fém díszgyűrű a tolltest két fele között
• szálcsiszolt acél alsó rész

Nos, ez a bizonyos "újdonság", amit saját hatáskörben egyszerűen csak öszvér PAX-nak neveztem el, csupán arról szól, hogy egy PAX Metál felső fém részét párosítják egy színes műanyag alsó résszel. Ez azért jó nekünk, mert az a bizonyos acél felső rész tapasztalataim szerint jobb minőségű, és azért rossz, mert elveszítjük vele a hosszú évtizedek alatt a PAX szimbólumává vált nyakkendő klipszet.

Egyelőre a boltokban nem különböztetik meg a két típust (vonalkód, cikkszám ugyanaz, a tollak ömlesztve vannak), tehát ugyanazon az áron nem kérdés, hogy melyiket érdemes megvásárolni. Az öszvér változatot kékben, zöldben és néhány pasztell színben is láttam már, de nem kizárt, hogy más üzletekben ennél nagyobb választékban is megjelent.

Azt sajnos nem tudom, hogy ez csak átmeneti állapot, vagy esetleg mostantól mindegyik ilyen lesz, és szép lassan kikopnak majd a boltokból a nyakkendős PAX-ok. Idővel kiderül majd...

Az új típussal kapcsolatos jelzést pedig köszönöm pencilguy-nak és B.M.M.-nek! Ha esetleg Te is tudsz további részleteket, kérlek szólj hozzá ehhez az íráshoz!

Péter hívta fel a figyelmemet, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban február 6-ig Bíró László halálának 30. évfodulója alkalmából emlékkiállítást tartanak. Akit érdekel híres feltalálónk élete, munkássága, az mindössze egy 400 Ft-os látogatójeggyel megtekintheti.

A kiállításon Gerebics Sándor Adj nekem egy Bírót! című dokumentumfilmjét is meg lehet nézni.

Frissítés: A visszajelzések alapján a kiállításon sajnos kisebb hangsúlyt kaptak Bíró találmányai, és emellett egy ismert külföldi tollgyártó különkiadásait lehet megtekinteni.

Furcsa divat van kibontakozóban tavaly óta az írószerek és papíráruk világában. Most, hogy eljutottunk oda, hogy a gyerekek az iskolában már-már nem is fognak kézzel írni, és okostelefonok, tabletek, Smart TV-k és okosórák vesznek körül minket, úgy tűnik, hirtelen vonzóvá vált visszatérni a régi gyökerekhez, egy nehéz nap után elővenni a színes ceruzákat, egy fekete-fehér ábrát, és kiszínezni.

Nem tudom, hogy mesterségesen gerjesztett őrületről van szó, vagy valóban ez a leghatékonyabb módja a kikapcsolódásnak, mindenesetre örülök, hogy valamelyest még mindig van szerepe az analóg eszközöknek. Elismerem - kipróbáltam - egy szép kép kiszínezése nem csak a gyerekeknek, hanem felnőtt szemmel is vonzó tevékenység. Ráadásul érettebb korban az embernek olyan kreatív ötletek is újra eszébe jutnak, amit a gyerekekből talán már sikerült kiölni, például hogy nem feltétlenül kell a fűnek zöldnek lennie, és az ég kéksége is lecserélhető hangulatunktól függően egy kevésbé sablonos színre.

Johanna Basford

Az új hullámot talán leginkább Johanna Basford könyvei okozták, vagy legalábbis Ő lovagolja meg legügyesebben. A skót rajzoló teljesen kézzel - ceruzával és tollal - készíti az ábrákat, amelyek részletességük miatt önmagukban is gyönyörködtetnek, de szinte kívánják, hogy az ember életre keltse őket valamilyen módon. Ezen kívül minden könyve a színezésen kívül a kincskeresés élményét nyújtja, mivel számos kevésbé odaillő tárgyat is elrejtett az oldalakon (pl. cápa, palackba rejtett üzenet, kincsesláda). 

Eddig két színezőkönyve jelent meg, a Titkos kert (Secret Garden) és a Bűvös erdő (Enchanted Forest), valamint a Titkos kertből létezik egy kiszínezhető képeslapokat tartalmaző könyv is. Hamarosan megjelenik a Lost Ocean című harmadik könyve is. A magyar kiadások itthoni boltokban 3 és 4 ezer forint között kaphatóak, de az interneten előrendelve 3 ezer forint alatt is hozzá lehet jutni. A kevésbé igényesen kivitelezett, de eredetinek tűnő, kínai szöveges változatok már 500 Ft körül (!) beszerezhetők aukciós oldalakon. (Értsd: Kb. két mondat van az egész könyvben.)

Feltétlenül javaslom, hogy próbáld ki, milyen az, amikor a külső ingereket kizárva 100%-ban, egy egyébként teljesen agyhalottnak tűnő feladatra koncentrálsz. Így könnyen el tudod dönteni, hogy érdemes-e megvásárolnod valamelyik színezőkönyvet.

A blog szerzője egy hasonló Stabilo point 88 készlettel vágott neki az első rajznak

Amire szükséged lesz:

• 2-3 szabad óra, melyet kikapcsolt telefonnal, és minden egyéb zavaró tényező nélkül tölthetsz
• 1-2 m2 szabad asztalterület, a rajzoknak és színező eszközöknek
• színes ceruza hegyezővel (az apró ábrák miatt folyamatosan hegyezni kell)
• színes tűfilc készlet (Johanna a Staedtler-t ajánlja, amelyet maga is használ)
• színes zseléstollak (az arany- ezüst színű például remekül mutat)
• megfelelő fényviszonyok (legjobb a természetes fény)
• kedvenc italod
• háttérzene

Három jó minőségű, ingyenesen letölthető mintát tudok ajánlani. Az első, Petrovits Olga rajza, amely nagyobb méretű kiszínezhető elemeket tartalmaz, így könnyen használható ceruzával, esetleg vékonyabb ecsettel, vagy akár zsírkrétával is. A második, Johanna Basford Valentin napi színezője, ami kicsit nehezebb minta, de jól bemutatja, hogy mire számíthatunk a könyveiben. Ehhez már hegyes ceruza, vagy tűfilc ajánlott. A harmadik, az egészen apró elemeket is tartalmazó Karáncsonyi színező, szintén a skót rajzolótól.

Lakos-Molnár Szilvia alkotása (forrás: Facebook)

Színezési ötleteket számos helyről lehet meríteni, például Johanna Basford oldaláról, de a Titkos kert könyvnek van Facebook csoportja is, ahová bárki feltöltheti saját elkészült műveit. A könyv népszerűsítésére számos próbálkozás van hazánkban, például nemrég közös kirakatszínezést tartottak.

Egy írószerekkel foglalkozó blogon természetesen alapvető dolog, hogy foglalkozzunk a kézírással is. A számítógépek elterjedésével a folyóírást több országban eltávolították, vagy tervezik kivenni az általános iskolai kötelező tananyagból.

Valószínűleg néhány évtized múlva már csak a kivételes, érdeklődő gyerekek fogják szabadidejüket erre áldozva megtanulni, mint a művészet egy formáját. Pedig ki az, aki nem szeretné a lenti videón látható úriemberhez hasonló gyakorlattal forgatni a tollat?

Nem nézek köztévét, de úgy látszik van olyan műsor, amiről kár lenne lemaradni.

Korábbi írások a témában:

• Golyóstollharc mindhalálig
• "GO"PEN hirdetés 1947-ből

Különös történet két emberről, akik felosztották maguk között a világot
Scipiades Erzsébet írása, megjelent a Nők Lapja magazin 1994/4. számában

1938 karácsonyán két magyar ember, egy irodaműszerész és egy újságiró Budapesten, a Japán kávéházban felosztották maguk között a világot. Az írásba foglalt egyezség szerint Goy Andor irodaműszerészé lett tizenegy európai ország, Bíró László újságíróé pedig Anglia és a tengerentúl. Az újságíró az egyezség megkötése után elhagyta az országot. Előbb Párizsba ment, majd Dél-Amerikába, ahol BIROPENRE keresztelt golyóstollal, na meg - "országai" jóvoltából mesés vagyonra tett szert. Az irodaműszerész Goy Andor ellenben idehaza maradt, és kilencvenöt éves koráig, vagyis egészen a haláláig pereskedett, majd szép szegényen meghalt. Holott ő volt az, aki kitalálta és megszerkesztette a világon elsőként a valóban működő, golyóstollat.

- A férjem élete - mondja Goy Andor özvegye, Ferna asszony - különösen nehéz volt; korán árvaságra jutott, négyévesen nem élt már sem az édesapja, sem az édesanyja. Az édesanyját egy tüdőgyulladás vitte el, ám előtte még férhez ment, és ez a férfi olyan rendes volt, hogy mikor újból megnősült, a kisfiút elhozta a nagyszülőktől és fölnevelte. Illetve csak szerette volna, mert hogy meghalt ő is. Így maradt a kisfiú egy idegen asszonyra, akit végül olyan nagyon megszeretett.

Andor ügyes kező és éles eszű volt, az evangélikus lelkész mondogatta is, taníttatni kell, ám a nevelőanyának erre nem futotta. Aztán mégiscsak bejuttatták tanulónak egy irodagép-műszerészhez. Abban az időben - figyelmeztetett Ferna asszony - a finommehanika elit szakmának számított. Andor kitanulta, s első műhelyét egy udvari konyhában rendezte be. Javította az irógépeket, majd társult egy Kovalszky nevű műszerésszel, és lett egy írógépüzemük. Szép és mutatós. Az emberek fehér köpenyben dolgoztak, ebédjüket az üzemi étkezdében költették el, a munka végeztével pedig le is zuhanyozhattak. Az 1940-es évek Magyarországában mindez ugyancsak ritkaságszámba ment. A férjem üzemének hamarosan híre ment, és számos külföldi írógépgyár kérte arra, hogy itteni vezérképviseletüket ő vezesse. Hallott már a Wandererről? És a Continentalról? Mindegyik világcégnek Goy Andor lett a magyarországi vezérképviselője.

A férjem 1947-ben indította el a nyomógombos golyóstollak gyártását. GOPEN volt a nevük. Ha akarja, mutatok magának ilyen tollat. Az első GOPEN-tollak kicsit még otrombák, formátlanok voltak, mert kézzel esztergálták. De az, amit most mutatok, már tökéletes példány, melyet a férjem nekem dedikált.

- FERNÁCSKA. Ez van belevésve.

- Így becézett, Fernácskának... Tudja, a mi házasságunk ötvetnöt éven át tartott, s amikor egy este, három évvel ezelőtt holtan találtam meg a fürdőszobában, úgy éreztem megszakad a szívem.

- Ki volt az a Bíró László, akivel a férje fölosztotta a világot?

- Bíró akkoriban szegény kis újságíró volt. Pénztelen, ám okos. Kiásott a Szabadalmi Hivatalból néhány lejárt golyóstolltalálmányt. Mert a golyóstollat már 1888-ban, 1901-ben, 1923-ban és 24-ben is föltalálták.

- Hogyan lehet ennyiszer föltalálni ugyanazt a dolgot?

- Hát úgy, hogy egyik föltalált golyóstollal sem lehetett rendesen írni. Vagy összemaszatolták a papírt, vagy rögtön beszáradtak. Nem volt megfelelő sem az írópaszta, sem pedig a szerkezet. Bíró kiutazott az egyik ilyen prágai feltalálóhoz, egy Klimes nevű mérnökhöz, és megvette tőle a találmányát. Úgy, hogy majd csak utólag, ha a terve bevált, akkor fizet neki.

Az ősgolyóstoll

"Kenjünk be vékonyan egy golyót vagy egy pingponglabdát grafitporral, esetleg korommal, és gurítsuk végig a papíron. A golyó szép egyenletes nyomot hagy, hiszen elvileg mindig egyetlen ponton érinti a papírt. A gördülő golyó alkalmazása az írófesték hordozójaként olyan egyszerű, akár Kolumbusz tojása. Nagy előnye, hogy egyenletes vonalvastagsággal ír akkor is, ha erőteljesen rányomjuk a papírra.

Az ötlet egy Baum nevű feltaláló agyában született meg először. A feltaláló 1910-ben szabadalmat is kapott az ősgolyóstollra. A festékeloszlás azonban nem volt egyenletes, az ötlet elsőre megbukott... A használható golyóstoll alkatrészei, az írócsúcs és a kapilláris festéktartály Goy Andor elgondolásai alapján születtek meg."

Bíró Lászlónak volt egy régi gyerekkori barátja. Ő szervezte meg a találkozót Bíró és a férjem között. Bíró beszélt a terveiről, a férjemnek pedig megtetszett az ötlet, hogy végre megszülessen a használható golyóstoll. Kieszelte a megoldást és a kísérleteket is maga finanszírozta. - 1938-at írtunk. Bíró és a férjem szerződést kötöttek, melynek értelmében a férjem kapott tizenegy európai országot, többek között Németországot, Svájcot, Görögországot..., ahol azontúl maga értékesíthette a golyóstollakat. A magyarországi értékesítésből származó haszon kétharmada Goy Andort, egyharmada pedig Bírót illette meg. Bíró aztán, félve a háborútól s a fasizmustól, Dél-Amerikában telepedett le. S míg Európában dúlt a háború, ő forgalomba hozta a Biropent.

- A magyar golyóstoll elnevezés a Goy szóból származik?

- Nem, ez csupán véletlen egyezés. Egyébként a férjem is megpróbálta eladni a golyóstoll gyártási jogát. Még a háború előtt Németországba utazott, s az egyik müncheni céggel megállapodást kötött. A német gyár 1939 közepén, elsőként a világon, megkezdte a STRATOS névre keresztelt golyóstoll sorozatgyártását. Aztán jött a háború, s még véget sem ért, amikor Amerikából, Bíró vállalkozásai nyomán, megérkeztek az újabb típusok. A férjem írógépüzeme a Nádor utcában volt. Közel száz munkást foglalkoztatott, az alkatrészraktára pedig olyan hatalmas volt, hogy bennük motorbiciklizni is lehetett. Aztán egy nap jöttek az államosítók. Mondták, vegye a kalapját, mert az üzem mától fogva az államé. A férjem rosszul lett, holtra vált.

- Hogyhogy nem hagyták itt akkor az országot?

- Ennek én vagyok az oka.

- Ön, aki osztrák származású?

- Annyira ragaszkodtam a magyar hazámhoz. Meg azán egyszer már váltottam hazát, és a három gyermekünk még picike volt. Maradtunk, amit aztán később sokszor megbántam, mert olyan sok megaláztatásban lett részünk. Megbélyegeztek ugyanis minket, a férjemet kapitalistának hívták, hiába bizonygattuk, hogy Goy Andor mindent a saját két kezével, az eszével, no meg a szerecséjével csinált meg. Mert kár tagadni, a boldoguláshoz bizony nagy adag szerencse is szükséges.

- Mihez kezdtek az államosítás után?

- Annak örültönk, hogy együtt lehetünk, hogy egészségesek vagyunk. A férjem akkor már egy másik nagy találmányán dolgozott, egy különleges nyomdai szedőírógépen. A gép a szovjeteknek is megtetszett, legyártattak a férjemmel egy teljes szériát, aztán meg ott maradt megint, állás nélkül. S mivel egyéb munkához nem juthattunk, az egyik barátunk jóvoltából egy pincében ágyterítőket festettünk. Olyan sokáig, hogy azt már el is akarom felejteni. Akkor jótt az Írószerkészítő Ktsz, mely megbízta a férjemet, menjen ki Németországba, s ott vásárolja meg az a gépsort, mellyel golyóstollakat lehet gyártani.

A férjem az Írószerkészítő Ktsz egyik részlegvezetője lett, egészen kicsike fizetésért. Kötöttek vele ugyanis egy szerződést, melynek értelmében minden egyes golyóstoll után meghatározott százalékú licencdíj illeti meg. Soha nem kapta meg. Állítólag azért, mert ehhez a felsőbb szervek nem járultak hozzá. Holott a szerződés megköttetett, láthatja, itt van. Szerződések?! A férjem egyetlen órszágból sem kapott szabadalmi díjat. Talán mert hosszú ideig ki sem mehetett az országból, s mire megtehette, addig a Bíró-féle vállalatok mindenütt, minden nagy írószergyártónál behajtották a licencdíjakat.

Az ember annak fizet, akinek muszáj...

- Goy Andor golyóstolla volt az első olyan toll, melyet sorozatban lehetett gyártani - mondja Gáspár István, az ICO Rt. elnöke, műszaki igazgatója. GOPEN névvel került forgalomba, s gyakorlatilag ugyanazon az elven működött, mint a mai golyóstoll, vagyis a festéket a tartályból egy golyócska hozta előre. Goy Andor az ICO elődjében, az Írószerkészítő Ktsz-ben fejlesztgette tovább a tollait. Addigra persze a világon már sokfelé gyártottak Bíró László jóvoltából golyóstollat. És való igaz, ezek az írószergyárak mindig Bírónak fizették a licencdíjakat, és soha Goy Andornak. A dologban számomra az a legérdekesebb, hogy a Bíró-féle szabadalmi kötelezettségek nem vonatkoztak Magyarországra; az ICO elődje például anélkül gyárthatta a golyóstollakat, hogy azért fizetnie kellett volna Bírónak. Valahol tehát elismerték az oreg Goy igazságát. És dacára az elveszített nemzetközi pernek, számos nyugati gyár úgy bánt vele, mint a golyóstoll igazi feltalálójával. Erről tanúskodnak a hozzá érkezett levelek, a róla szóló külföldön megjelent cikkek. Mindezek ellenére az Írószerkészítő Ktsz-ben kimondhatatlanul alacsony fizetésért ült egy jó sötét lyukban, és reszelgette a következő típusú tollat. Aztán nyugdíjba ment.

- Ha mindaz, amit az előbb elmondott, köztudott volt, akkor miért nem honorálták Goy Andort? És miért nem lehet legalább utólag elismerni az érdemeit?

- Valóban csak apróságokat tettünk meg avval, hogy a gyár a saját halottjának tekintette és eltemettette, az özvegyének pedig, aki szintén nálunk dolgozott meó-vezetőként, extra segélyeket juttattunk. Az igazság az, hogy Goy Andort két okból nem honoráltuk. Egyrészt, mert ha a legkisebb jelét is mutattuk volna annak, hogy az igényeit jogosnak tartjuk, akkor azonnali hatállyal akár több milliárdos kártérítést jelentett volna be. Írt is egy-két olyan jellegű levelet, melyben arra célzott, hogy jogait kénytelen lesz peres úton érvényesíteni, visszamenőleg is. Igazából rémségesen tartottunk attól, hogy elkezdi a pert. Az öreg Goy egyszerűen nem tudta megemészteni, hogy a golyóstollat a fél világon BIROPENNEK hívják s nem GOPENNEK.

- És mi a másik ok, amiért az Írószerkészítő, illetve annak jogutódja, az ICO nem fizetett?

- Nézze, a világon oly sok mindent feltaláltak. Mégsem keressük meg mindennek a kitalálóját. Az ember ugyanis csak annak fizet, akinek muszáj!

Sok igazságtalanság történt, amibe a férjem nem tudott belenyugodni. Egyik pert indította a másik után. Azt hitte, igaza nyilvánvaló, ám mindannyiszor csalódnia kellett. A legnagyobb csapást a nürnbergi nemzetközi per hozta. A férjem a magyar találmányokat értékesítő LIcencia Vállalat jogi támogatásával pert indítótt a Bíró AG ellen. A per közel hét éven át tartott, s végül a Licencia vesztett. Egyesek szerint azért, mert a felperes a szocialista magyar állam volt. Mondogatták is a férjemnek, ha ő maga lett volna a felperes, akkor már évekkel ezelőtt, számára kedvező ítélettel dőlhetett volna el a per.

- Miért nem próbálkoznak újabb perrel?

- A férjem egész életében ez tette. Még a halála előtt is jött olyan bírósági papír, hogy perköltség címén fizessek be kétezer forintot. Akkor aztán leállítottam mindent. Pedig a férjem az Írószergyártó Ktsz jogutódját, az ICO-t is perelni akarta. De én azt mondom, ennyi év után el kell fogadni a kisemmizést - a nyugalomért.

Szinte mindenki ismeri a híres Parker Jotter golyóstollat, azonban kevesen vannak tisztában vele, hogy milyen komoly történelme is van. Ennek a cikksorozatnak a célja, hogy áttekintse a toll megjelenésének történetét, és sorra vegye a fontosabb változásokat a típus életében, bemutatva, hogy honnan, és milyen úton jutottunk el a mai napig kapható példányokhoz.

A sorozat előző részében egy aprócska, hölgyeknek szánt Jottert vettem szemügyre.

Parker Jotter
Gyártási év: 1973 - 1980

Üdvözöllek kedves olvasó, ki az interneten tollakról olvasgatsz, és nem a tenger vagy a Balaton partján sütteted a hasad a verőfényes napsütésben. A mai írásban szereplő Jotter variánst sokan tekintik "az igazi", jó öreg, hőskorban gyártott típusnak. Persze nyilván ez nagyban függ attól, hogy az ember mikor szerezte meg élete első igazi Parker tollát, hiszen ha évek alatt hozzászoktál a súlyához, vagy a kinézetéhez, utána rögtön feltűnik a legapróbb változás is.

Az előzőekhez képest a típusnak van egy nagyon fontos ismertetőjegye, mégpedig a nyomógombba ütött nyilas-céltáblás Parker logó. Ha nézegetted ennek az írássorozatnak a korábbi részeit, talán emlékszel, hogy az eddigi példányok gombján nem volt semmiféle jelzés, és formáját tekintve némelyiknek hagyományos henger, némelyiknek a csúcsa felé kissé szükülő kúp alakú volt. Ez a márkajelzés a 2000-es évek elejéig megmaradt, egészen addig, amíg a Newell-Rubbermaid felvásárlás után nem tettek egy kísérletet a logó modernizálására. Bár az új logó nem aratott sikert, így visszatértek a régihez, az új gyártású tollakon már nincs mélyített nyomógomb.

Szintén egy fontos jellemzője ennek a példánynak a kupakban található menetes alkatrész, ami sárgarézből készült. Valamikor 1980 környékén ugyanis átdolgozták a típust (ma divatos szóval élve facelift történt), annak érdekében, hogy a gyártási költséget minőséget optimális szinten tudják tartani.

Parker Jotter - akkor és most...

A sorozat következő részében már egy olcsósítás utáni, fiatalabb példányt fogok megvizsgálni. egy újabb, hölgyek számára gyártott tollat fogok megvizsgálni.

Köszönöm N. Péternek, hogy rendelkezésemre bocsátotta a mintadarabot, és az írás alapjául szolgáló "Parker Jotter - History of an icon" könyvet, melyet minden a témában érdeklődőnek csak ajánlani tudok.

Talán észrevetted, hogy egy ideje már nem volt a blogon "tollteszt" jellegű írás. Természetesen ez nem azért van, mert elvesztettem érdeklődésemet, vagy elfogytak volna a tesztelésre érdemes golyóstollak a készletből - épp ellenkezőleg, még mindig zavarba ejtő mennyiség vár arra, hogy bemutatkozahasson az "analóg" írószerek kedvelőinek. Egyszerűen bekövetkezett az a különleges eset, hogy találtam egy olyan golyóstollat, ami annyira megtetszett használat közben, hogy nem volt kedvem másikra váltani. Ez pedig a Ballograf Epoca.

A cikket egyébként az ihlette, hogy két hete a Nyíregyházi Állatkertben valahogyan sikerült elveszítenem a zsebemben hordott fekete-króm Epoca tollat. Ha esetleg a szerencsés megtaláló rálel erre az írásra, és emiatt nem dobja el, mikor kifogy, már megérte, és ebben az esetben jó egészséget kívánok a használatához!

Az Epoca-val való megismerkedésem története több mint egy évtizeddel ezelőttre nyúlik vissza. Bevallom, nem kifejezetten szeretek személyesen ügyet intézni bankban, de ha már ott vagyok, meg szoktam vizsgálni az ügyféltollakat. Egy ilyen alkalommal találkoztam egy nagyon különleges darabbal az egyik bank tárgyalójában. Fekete volt, és egy műanyag "csészealj" közepéből állt ki, lánccal hozzárögzítve.

Ballograf banki ügyféltoll (kép: Ballograf)

Bár elsőre nagyon szokatlannak tűnt dundi formája, kifejezetten jó érzés volt kézbe fogni, és írni vele. Természetesen rögtön lelestem róla a feliratokat, és felírtam egy papírfecnire, majd a tollat szétszedtem, de némi csalódással kellett megállapítanom, hogy egy mezei Hungaropen betét van benne. (Ha ülsz a bankban, és valami tökkelütött a szomszédos pultnál az ügyintéző nagy megrökönyödésére éppen szétszedi az ügyféltollat, nagy valószínűséggel a blog szerzőjéhez van szerencséd.)

A Ballograf nagy múlttal rendelkező svéd írószergyártó vállalat (mára az egyetlen Svédországban), amely 1947-tól gyárt golyóstollakat és tollbetéteket. Érdekesség, hogy az egyik osztrák származású alapító épp Magyarországról menekült Svédországba a II. világháború alatt. Történetük néhány korai éve szorosan összefonódik első alkalmazottjuk, Friedrich Schächter nevével, így merem ajánlani a feltaláló munkásságáról szóló bejegyzést is.

Az cég első nagy dobása a fény hatásának ellenálló tinta volt, amely lehetővé tette a golyóstollak használatát a svéd állami szerveknél, ahol az iratok megőrzése miatt igen szigorú szabályozások vonatkoznak az íróeszközökre. Rövid ideig a Montblanc számára is gyártottak golyóstollakat. 1959-ben a BIC felvásárolta a Ballograf-ot, azonban saját termékeik gyártása BIC márkanév alatt is folytatódott. 2004-ben a BIC északi régióért felelős vezetése kivásárolta a céget, így azóta két magánszemély tulajdonában van.

A cég termékei közül a mai napig legnépszerűbb típus az Epoca golyóstoll. Formaterve gyakorlatilag változatlan 1960 óta. A kialakítása kifejezetten a toll szorításával kialakuló görcsös tartás csökkentését szolgálja

Az Epoca az északi országokban rendkívül elterjedt. Lánccal rögzített ügyféltollként különböző intézményekben állítólag a mai napig gyakran lehet találkozni vele. Kultikus példány még az azúrkék, TILLHÖR STATSVERKET feliratos Epoca toll és ceruza, mely sokáig a hivatalokban használt kincstári írószer volt Svédországban. A feliratos toll a rajongók kedvéért időről időre ismét megvásárolható a gyártótól.

Csak az Epocából évente több mint 2 millió példány készül, Európán kívül azonban kevésbé ismert. Vélhetően nem igazán koncentrálnak az amerikai piacra, így az interneten is kevés anyagot találni a tollról. (Üdítő kivételként itt van például Ubbe Fr blogja, illetve Anders Wilén tematikus oldala.)

Sajnos Magyarországon jelenleg egyetlen vállalkozás sem forgalmazza a Ballograf írószereket. Különféle aukciós oldalakon néha felbukkan egy-egy régebbi példány. Mivel külföldön az Epoca népszerű reklámtoll is, így logózott formában is előfordul.

Megfelelő beszerzési forrás hiányában pár évig csak a hosszú kívánságlistámon szerepelt, mígnem egy kedves olvasóm segítségével sikerült Ausztriából beszerezni néhány darabot (köszönöm Miklós!). Szomszédunkban olyannyira elterjedt, hogy szupermarketek papírboltjaiban is több kosárnyit lehet találni különböző színű változataiból.

Később kiderült, hogy évekkel ezelőtt létezett egy jobb sorsra érdemes papírbolt Budapesten, amely importált Ballograf termékeket, azonban a válság miatt bezártak. A megmaradt készletből sikerült több tollhoz is hozzájutnom igen jó áron, bár a betétek némelyike elég régi, és így cserére szorult.

Ha érdekesnek találod a Ballograf termékeit, megfontolandó a gyártó saját webboltjából rendelni, ahol a teljes termékpaletta elérhető. Természetesen a magas szállítási költség miatt csak egy bizonyos érték fölött kifizetődő ez a beszerzési forrás.

A Ballograf Epoca többéle kivitelben is létezik:

• Epoca P: A P betű gondolom a "plastic" rövidítése. Ez a legegyszerűbb, alul-felül műanyagból készült típus, melynek mindkét fele színes. Könnyű, és viszonylag olcsó. A fém alkatrészek krómozottak.
• Epoca RP: Újrahasznosított műanyagból (lakossági elektronikai hulladék, a szakzsargonban: e-waste) készült példány. Csak matt fekete színben kapható, egyedi felületkezelése miatt tapintása faanyaghoz hasonlít.
• Epoca Grip: Alsó része vékony gumiszerű bevonatot kapott, így jobban meg lehet fogni.
• Epoca P Luxe: Szintén mindkét fele színes műanyag, de a fém alkatrészek - a hegyvédő, fém díszgyűrű, nyomógomb, klipsz - aranyozottak. Bizonyos színekben szerintem nagyon dögösen néz ki.
• Epoca Chrome: A felső fele krómozott műanyag (nem fém!), az alsó színes műanyag. Egy kicsit elegánsabb a sima műanyag változatnál, de a listaára lényegesen magasabb - bár úgy hallottam sok helyen azonos áron kaphatóak.
• Epoca Luxe: A felső fele aranyozott műanyag, az alsó színes műanyag. A fém alkatrészek is aranyozottak.
• Epoca Bank Desk Set: A már említett ügyféltoll kivitel talprésszel, hosszított, műanyagból készült tollal, és 45 centiméteres, golyós lánccal. Újabban lánc nélkül is kapható.
• Korlátozott példányszámú különkiadások: ezüstből, aranyozott, fából készült fogórészes, stb.

Ahogyan már említettem, a típus fő érdeme a vastagított fogórész, ami miatt nagyon kényelmes használni. Bár műanyag tollról van szó, a fala igényes vastagságú, és kellemes tapintású. Ha csak az alsó műanyag felét nézzük, egyébként kísértetiesen emlékeztet egy kissé összenyomott Jotter-re, hiszen a forma, és az alsó hegyvédő fémgyűrű kivitele is nagyon hasonló.

Sokáig úgy gondoltam, hogy ugyanabból az ABS műanyagból készül, amelyből például a Parker Jotter, vagy a LAMY Safari. Azonban a Ballograf-nál ehhez a típushoz egy Cellidor márkanevű bioműanyagot használnak. A Cellidor előnye, hogy rendkívül erős, nehezen karcolódik, és közel felerészt megújuló alapanyagot, természetes cellulózt tartalmaz. Cellidorból készült például a híres svájci bicskák nyele. 

A toll közepén található díszgyűrűn foglal helyet a szerényen elrejtett márkajelzés a Ballograf, epoca és Sweden feliratokkal. A klipszen is találunk egy Ballograf logót, mely felfordított golyóstoll hegyet ábrázol. Talán a klipsz az egyetlen alkatrész, amely lényegesen változott a típus élete során, a korai darabok ugyanis nem a képeken látható kardra hasonlító motívumot hordozták.

A gyártó élettartam garanciát vállal a nyomógombos szerkezetre, de más ügyben is nagyon segítőkésznek és vevőközpontúnak találtam az ügyfélszolgálatukat. Maga a mechanika egyébként megér egy misét, mert nem igazán hasonlít a szokványos, 1-2 egyszerű alkatrészből álló megoldásokra. A tervezés igényességét mutatja, hogy szétszerelt állapotban a rugó nem esik ki magától, és a díszgyűrű is a tolltesten marad. 

Összeszerelési sorrend (kép: Ubbe Fr blogja)

A fogórész kellemes vastagsága miatt jól igazodik a kézhez, így egyáltalán nem fárasztó vele az írás. Bár a műanyag nem érdes, nem csúszik annyira, mint ahogy vártam. A tollbetét szép vonallal ír, egészen minimális tintakiosztási hibákkal. Mivel ebben egy régi tollbetét van - a rányomtatott "X" a 2006-os gyártást jelzi - világoskék tintával fog. Az ausztriából beszerzett "B" kódú, 2014-ben gyártott betétben sötétebb a tinta, de viselkedésében hasonlóan korrekt darab.

A Ballograf tollbetéteket nem csak házon belül szerelik össze, de egy régebbi videó, és egy erről szóló cikk tanúsága alapján az írócsúcsot maguk gyártják. A tollbetét "lelkéhez" használt, Japánból importált acélról a weboldalukon is írnak. Érdekes, hogy a hegy kicsit rövidebb, és tompább szögű más gyártókénál, így kevésbé lóg ki a toll elejéből. Az acél írócsúcs és volfrám-karbid golyó miatt prémium kategóriás tollbetétről van szó, amely azonban egy apró eltérés miatt nem csereszabatos a Parker féle "koronás" G2 tollbetéttel. Ahogyan a képen is látható, a műanyag korona helyett egy kicsit rövidebb, lapos kupakkal záródik a vége. Az Epoca emiatt nem használható bármilyen "koronás" tollbetéttel, míg néhány más Ballograf toll (például a Rondo) viszont igen. Nagy meglepetésemre azonban bármiféle átalakítás nélkül tökéletesen működik a Fisher Space Pen tollbetéttel. 

Egyébként ha jobban megnézzük, a Ballograf betét fém része pontosan akkora mint a G2-nek, ezért a kis műanyag kupakot némi ügyeskedéssel át lehet rakni egy másik betét koronájának helyére. A gyártó által megadott íráshossz 8.000 méter.

Az Epoca-ban gyárilag egy medium vastagságú, kék tollbetét található. Feliratai (SVENSKT ARKIV SP-SBF-232 és DIN 16554-2) alapján dokumentumbiztossága megfelel a svéd irattárakra vonatkozó törvényi előírásoknak, és az ISO 11798 szabványnak. A tintát a Ballograf Németországból szerzi be.

A cég fénykorában több száz dolgozót foglalkoztatott, azonban ma már kb. 20 dolgozóval végzik évente 5 millió írószer előállítását. Korábban a tollak szinte minden elemét Göteborgban található gyárukban saját maguk állították elő. Az utóbbi években a fröccsöntött műanyag után a fém alkatrészek gyártását is svéd alvállalkozókhoz szervezték ki, közben pedig a Rosinco nevű cég felvásárlásával a rostirónok piacára is beléptek, a környezetbarát "Friendly Marker" termékcsaláddal. A gyártást 2019 környékén Filipstad községbe helyezték át.

Előnyök:

• kellemes fogás
• korrekt gyári tollbetét

Hátrányok:

• beszerzési nehézségek
• egyedi tollbetét

Értékelés: 5/5

Frissítés: ace22 jelezte, hogy a KeS papírüzletben lehet kapni M-es és F-es vastagságban Ballograf tollbetétet. Köszönöm a hasznos információt!

Nem is tudom, hogy kezdjek hozzá ehhez a bejegyzéshez, hiszen olyasmiről lesz szó, ami abszolút nem vág a blog profiljába: egy TV sorozatról. Méghozzá egy olyan TV sorozatról, amelyet jó szívvel tudok ajánlani minden olvasónak, aki egy kicsit is kedveli a régmúlt idők hangulatát. Röviden összefoglalva, a Mad Men az amerikai Madison Avenue-n tömörülő egyik reklámcég dolgozóinak életébe és munkájába enged betekintést, és az 1960-as évek elején kezdődik. 

Az írás apropója, hogy a sorozatból tegnapelőtt adták le az USA-ban az utolsó részt, így hét évad után elrendezték a szálakat, és pontot tettek a szereplők (többségének) sorsára. Nyilván ez csak egy szórakoztató műsor, amelynek kevés hatása van az ember életére, de azért be kell valljam, nagyon élveztem minden részt. Hiányozni fognak a remekül felépített, szimpatikus, vagy éppen karizmatikusan ellenszenves szereplők, az érdekes történet, és ami a legfontosabb, a korhű kellékek és díszletek felhasználásával kialakított, hihetetlenül egyedi hangulat.

Természetesen butaság lenne egy filmet a kellékek miatt megnézni, még akkor is, ha esetleg tollakról van szó. Azt már a blog szerzője is tényleg betegnek súlyosnak találná. Azonban ha figyelmesen nézünk egy műsort, amelynek készítői igen komoly energiát fektettek a korhű, valóban az adott időszaknak megfelelő elemek kiválasztására, óhatatlanul is észre fogjuk venni őket. Egy hosszú interjú is megjelent, amelyben a vezető kellékes, Scott Buckwald mesél munkájáról, és a kihívásokról, amelyekkel a forgatás során találkozott.

Az sem lehet véletlen, hogy a Mad Men hatására az amerikai TV nézők körében újra divatba jött több, a '60-as évekre jellemző ruhastílus, lakberendezési tárgy, és mindenféle egyéb használati elem, például a főszereplő által igen gyakran forgatott Dorothy Thorpe "roly-poly" koktélpohár. 

Azonban mivel mégiscsak egy golyóstoll blogról van szó, nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy az írószerek tekintetében is nagyon érdekesre sikeredett a sorozat. Az egyik amerikai "kolléga", George Fox ír blogjában arról, hogy milyen dolgokat bocsátott első körben a stáb rendelkezésére, majd további két írásban mutatja be azokat, amelyeket visszakapott (spoiler: többet kapott vissza, mint amennyit küldött). Természetesen a tollak mind antik darabok, amelyeket valóban akkor használtak Amerikában, amikor a sorozat játszódik.

Köztudott, hogy a filmekben rengeteg reklámcélú termékelhelyezés van, hiszen ez remek lehetőség a különböző cégeknek alattomosan a vásárlók életébe csempészni termékeiket. Lássuk be, ha a sorozatbeli Don Draper-nek megfelel a Parker Jotter, akkor nyilván nekünk is tökéletes választás. A Mad Men esetén a Cross cég kötött megállapodást a sorozatot gyártó TV csatornával, amelynek értelmében - ahogy én láttam - főleg a vezetők asztalára kerültek Cross "desk set"-ek, amelyeket azonban szinte sosem használt senki. (Talán egy alkalomra emlékszem, bár megmondom őszintén, inkább a történetet figyeltem.)

Végezetül, hadd búcsúzzam méltó módon az utóbbi évek szerintem legjobb sorozatától a zárószámmal, és kedvenc idézetemmel:

 "Make it simple, but significant." - Don Draper

Ha esetleg nézted/nézed a sorozatot, és felismerted valamelyik írószert, írd meg a hozzászólások között! Ha annyira tetszett, hogy nem volt időd a tollakat figyelni, írd meg azt is! :-)

Kedvelem a szocializmus alatt Magyarországon gyártott írószereket, így igyekszem minél többet megtudni például a PEVDI szövetkezet termékeiről, és már több alkalommal írtam is róluk, vagy említettem őket különféle írásokban. Sajnos ezekből a termékekből valószínűleg kevés maradt fenn, a többség szerintem a szemétben/padláson/pincében végezte be pályafutását, és nagyon kevés általam ismert írásos forrás áll rendelkezésre, az interneten konkrétan szinte nulla. (Ha esetleg tudsz információval szolgálni, kérlek ne tartsd magadban! Aki segít a kutakodásomban, azt szívesen meghívom egy hideg italra! :-))

Sárga kupakos toll aukció

Egy hónapja felfigyeltem egy érdekes aukcióra a Vaterán, amelyhez a blogról letöltött, általam készített képeket tettek fel. Az még hagyján, hogy szerintem a meghirdetett golyóstollak csak hasonlóak az én írásomban szereplőkhöz, de ráadásul valószínűleg nem PEVDI, és nem magyar gyártmányú tollakról van szó. Emiatt nem tartom korrektnek a képek felhasználását, hiszen nem az van a képen, amit árul.

Bár ez a blog nem profitorientáltan működik, így nem származik károm belőle ha máshol felhasználják a képeimet, de azért jól esne ha legalább megemlítette volna a képek forrását. Tényleg szükség van arra, hogy jogi nyilatkozatot tegyek ki, vagy vízjelezzek minden képet?

Eladó PAX MG

Nemrég egy másik online piactéren futottam bele egy eladósorban levő PAX MG golyóstollba. Az árról inkább szót sem ejtek, de a termékleírásban több pontatlanságot is találtam.

Ritka  PEVDI /Pestvidéki Divatcikkipari Szövetkezet/ krómozott fémtokos golyóstoll.

Az akasztóján nem csak  "P"  jelzés látható /2.kép/, hanem a betétet gyártó német Mittelwand Chemie cég MC monogramja is /3.kép/.

A betéten a német gyártó saját és cégtársa /Documental/ neve mellett feltüntette a Pevdi No.55. jelzést is

Először is, a sasszemű olvasó gyorsan megállapíthatja, hogy az akasztón nem MC van, hanem MG, ami a típus nevét, azaz a PAX MG-t hivatott jelezni.

Sejtésem szerint a Mittenwald Chemie (és nem Mittelwand Chemie) nem gyártott tollbetétet, hanem a PEVDI tőlük vásárolta a tintát, és saját maga gyártotta a betéteket. (Ha valakinek van hiteles információja, kérem ossza meg velünk!)

A Mittenwald Chemie-nek a Dokumental (és nem Documental) nem a cégtársa, hanem a jogutódja, azonban csak 1992-től, így a tollbetéten nem ezért van feltüntetve, hanem azért mert a tollbetétben felhasznált tinta típusa "Dokumental 303/103". A Pevdi No. 55. egyébként a tollbetét típusa, mely a formátumot azonosítja, ebben az esetben a G1 jumbo betétről van szó. Például a PAX betéteken a mai napig szerepel, hogy No.50, ami a G2 "koronás" tollbetétet takarja.