Golyóstoll blog

Borús az ég, és szemerkél az eső, nyoma sincs már a múlt heti kánikulának és strandidőnek. Akaratlanul is eszembe jutott a szívbemarkoló érzés, ami éveken át komoly stresszt okozott: nyakunkon a szeptember, hamarosan kezdődik az iskola. 

Nem kellett sokáig gondokoznom, hogy melyik írószer illik leginkább az évnek ehhez a részéhez. Semmi sem vésődött úgy bele az emlékezetembe, mint amikor kisdiákként a borús, sötét őszi-téli hónapokban a gyengén megvilágított íróasztalom fölé görnyedve elkeseredettem próbáltam megoldani a házi feladatot, vagy megírni a kiadott fogalmazást, kezemben a rOtring művek által gyártott barna Tikky töltőceruzával.

Egy kis történelem

A rOtring cég elődjét egy Wilhelm Riepe nevű úriember alapította 1928-ban, Hamburgban. Riepe úr elsődleges célja az volt, hogy minél jobban használható műszaki rajzeszközöket alkosson meg. Kezdetben kizárólag műszaki rajzoláshoz használatos tollakat készítettek Tiku GmbH, majd Riepe-werke néven, például a legendás Tintenkuli nevű töltőtollat, amelynek hegye a hagyományos töltőtollaktól eltérően egy kis fémcső volt. Gyakorlatilag ebből fejlődött ki a műszaki rajzolók rémálma, a csőtoll. Később a cég vezetését Erich Barthe és Helmuth Riepe vette át, akik a kínálatot kibővítették az igen népszerűvé vált RapidoGraph termékcsaláddal.

A termékek között megjelentek a körzők, a különféle sablonok, majd 1979-től a Tikky márkanéven forgalmazott töltőceruzák is, amelyek olyannyira népszerűek lettek, hogy a köznyelvben sokan ma is a rotringceruza (szélsőséges esetben rotlingceruza) szót használják töltőceruza helyett. Véleményem szerint figyelemre méltóak még a rOtring által készített töltőtollak, amelyeket sajnos már nem gyártanak, de kiváló minőségű, igényes és strapabíró termékek voltak, így sok típus ma is komoly népszerűségnek örvend (pl. rOtring 600).

1998-ban a Newell-Rubbermaid konszern Sanford nevű írószer részlege megvásárolta a rOtring céget (hozzájuk tartozik többek közt a Parker, a PaperMate, a Sharpie és a Waterman is), és gyökeres átalakítást hajtottak végre. A termékeik túlnyomó részének gyártását beszüntették, néhány, kifejezetten műszaki rajzoláshoz szükséges írószer megtartásával jelenleg is próbálják újraépíteni a márkát.

A Tikky ceruzákról

A Tikky töltőceruzák gyártását a rOtring 1979-ben kezdte meg, de ezen a márkanéven a mai napig találunk termékeket a boltok polcain. Fontos tehát tisztába tenni, hogy a Tikky-ből eddig három generáció létezik:

rOtring Tikky 1. generáció, alias Tikky special (1979-1996)

Az első generációs Tikky ceruza egy vékony, könnyű műanyagből készült írószer, amelynek fogórésze erősen hullámos formájú. A műanyag kemény, nehezen karcolódik, lehet rajza érezni a minőséget. Nem túl kellemes emlék, de gyerekkoromban gyakran annyira görcsösen szorítottam a ceruzát, hogy a hullámok kipirosodott nyomokat okoztak a középső ujjamon.

Némelyiken a fogórész fölött körben piros karikát találunk (rot ring = piros gyűrű), másokról ez hiányzik. Magát a műanyag testet több színben is gyártották, és elvétve a Parker Jotter-hez hasonlóan márványos mintákkal is lehet találkozni. A párhuzam nem véletlen, véleményem szerint a Tikky a ceruzák között olyan, mint a Jotter a tollak között: egyszerű, letisztult külsejű, és rendkívül népszerű.

Ha lecsavarjuk a ceruza elején levő fémsapkát, látható, hogy a mechanika teljesen sárgarézből készült, némelyik korai modellen a menet műanyag, a későbbi típusokon viszont az is fémből van. A szétszedésre egyébként normál körülmények között ritkán van szükség, ugyanis a mechanika rendkívül megbízható.

A klipszen típustól függően rOtring, rOtring Germany, vagy rOtring W.Germany mintát találunk. A tolltesten többféle felirat lehetséges, leggyakoribb a Tikky special, illetve rOtring T, valamint a ceruzabél vastagsága (0,35, 0,5 vagy 0,7), de előfordulnak fineliner F feliratos példányok is.

A nyomógombként funkcionáló kupak tönnybire domború, de némelyik korai típuson lapos volt. Alatta kicsi szükségradírt találunk, melynek hátuljában vékony fémrudacska van beszúrva, amivel szükség esetén a mechanikát megtisztíthatjuk a beletört hegydaraboktól. (Ez a mai gyártású töltőceruzák nagy részénél már hiányzik.)

A magas minőséget talán megfelelően szemlélteti, hogy az iskolában gyakran azzal szórakoztunk, hogy kinek a ceruzája áll bele a fából készült padba, ha ráejtjük. (Tudom, állatság, nem kell semmit mondanotok...) Nem emlékszem, hogy bármelyik Tikky-nek származott volna ebből bármilyen baja, mikor becsengettek, szépen írtunk velük tovább...

rOtring Tikky 2. generáció, alias Tikky II (1997-2007)

Biztosan sokan találkoztak ezzel a típussal, nekem teljesen kimaradt az életemből, mert sosem tetszett igazán, sőt, egyenesen taszítónak találtam a formáját. Akit kérdeztem, mindenki azt mondta hogy igen jól használható, kényelmes, megbízható írószer volt.

Fogásra vastagabb mint az első generációs Tikky, és a hullámos fogórész is megmaradt, bár a hullámok nem olyan mélyek, így talán egy picit kényelmesebben meg lehet fogni. De a klipszet szerintem sikerült nagyon elrontani. Nem tudom jól leírni, de olyan szögletesen jellegtelen lett az egész.

A tolltest végén ekkor kezdték szabvány színekkel jelölni a ceruzabél vastagságát. A 0,35 mm-es változat sárga, a 0,5 mm-es barna, a 0,7 mm-es pedig kék színű folttal van jelezve. Ezt a korábbi Tikky-n csak a gyártás vége felé, a drágább változatokon láthattuk, mégpedig a fém kupak végén található műanyag színéből.

rOtring Tikky 3. generáció (2008-)

A ma is gyártott változat a közelmúltban jelent meg a rOtring kínálatában. Vastagsága saccra megegyezik a Tikky II-ével, azonban a fogórész kényelmes, kemény tapintású de mégis csúszásmentes gumi bevonatot kapott, melyből helyenként kilátszanak műanyag négyzetek. Többféle színű műanyagból készítik, és hasonló formátumú golyóstoll is kapható.

Szerencsére a klipszet lecserélték, így a ceruza visszakapta megtépázott eleganciáját. Egy kicsit furcsa, hogy a kupak felőli végén a műanyag ferde, és lekerekített háromszög keresztmetszetű, de ettől eltekintve összességében korrektül néz ki.

A mechanikára nem lehet egy rossz szót sem mondani. Rendkívül precízen teszi a dolgát, akárcsak az elődei. Vélhetően még évtizedekig kiszolgálat volna, sajnos azonban ceruza halálát váratlan (?) módon a gumi fogórész megsemmisülése okozta, mely 8 évnyi napi használatot követően elérett és szétesett. Nyugodjék békében.

Sajnos a mechanikáról nem tudok nyilatkozni, mert az elején található fémsapkát nem sikerült róla lecsavarnom, így egyelőre nem sikerült szétszednem. 

A képek és információk egy része Dennis B. Smith kiváló Leadholder oldaláról, illetve erről az oldalról származik. További részletek, és sokkal több érdekesség a Tikky ceruzákról ezen a blogon található.

Hogyan szereljem fel az iskolás gyerek tolltartóját?

A kérdés mostanában biztosan sok emberben felmerül. A tanárok némelyike természetesen ír ajánlást vagy javaslatot, bár ez főleg az általános iskolában jellemző.

Az alábbiakban összefoglalom, hogy szerintem mit, és miért érdemes egy felső tagozatos, középiskolás, vagy egyetemista tanuló tolltartójában elhelyezni. A válogatás lényege, hogy csak a minimálisan szükséges dolgokat tartalmazza, mivel a mai divatos és/vagy olcsó tolltartók többsége elég szűkös, de megoldást nyújtson a lehető legtöbb esetre.

2 db kékkel fogó golyóstoll

Természetesen ez az órai munkához, a jegyzeteléshez szükséges. Véleményem szerint a legcélszerűbb a hagyományos (olaj vagy hibrid) golyóstollbetét használata,mivel ez nem üt át a papíron, minden felületen fog, és rendkívül tartós. A tartósság és költséghatékonyság érdekében mindenképpen nagytartályos, fém tollbetéttel (ún. "Parker" vagy "PAX" tollbetét) utántölthető írószert ajánlanék rendkívül hosszú élettartama, és a könnyű utánpótlás miatt. Természetesen a tollbetét nem szükséges, hogy Parker vagy PAX márkájú legyen, a kínálat rendkívül széles.

Fontos, hogy a toll kialakítása kényelmes, és strapabíró legyen, hiszen ez az elsődleges munkaeszköz. Előnyben részesíteném a gumírozott, vagy enyhén bordázott, hosszan tartó használat során is kényelmes, a toll vége felé nem keskenyedő fogórészt, és a nyomógombos működésű tollakat.

Néhány általam ajánlott példa:

• Stabilo Pointball
  Megfizethető, újrahasznosított műanyagból készült toll, egyenes, gumírozott fogórésszel. A tollbetét elég nehezen indul meg, azonban utána kiválóan működik. Nagytartályos tollbetéttel utántölthető. Nagyobb méretű, vastag fogású toll. Hosszú élettartamú, elnyűhetetlen tolltest, amely több tollbetét élettartamát kiszolgálja.
• Schneider Loox
  Megfizethető, gumírozott fogórésszel szerelt toll. A gyári tollbetétben nincs túl sok tinta, de kiválóan működik. Nagytartályos tollbetéttel (is) utántölthető, több más típus mellett. Tollbetétek tekintetében igazi joker típus.
• Schneider Suprimo
  A Loox kicsit alacsonyabb árú testvére, műanyag klipsszel. A klipsz letörése könnyen kukázásra ítéli a tolltestet.
• Schneider Haptify
  Ergonomikus kialakítású, gumis fogórész, remek gyári tollbetét. Nagytartályos tollbetéttel (is) utántölthető. Kicsit magasabb árfekvés, és nem túl gyakori típus.
• Rotring Tikky III
  Bordázott műanyag-gumi fogórész, mely nem csúszik. Jó minőségű gyári betét. Tartós és komoly darab, mégis elfogadható áron kapható. Nagytartályos tollbetéttel utántölthető. A gumi fogórész élettartama tapasztalataim szerint aktív használat mellett is közel egy évtized.

A második toll akár olcsóbb típus is lehet. Esetleg valami egyszerűbb, kupakos példány, melyet kölcsön lehet adni, és nem nagy veszteség, ha lába kel. De legfőképp azért, mert nem árt egy tartalék, ha az elsődleges toll kifogyna, vagy valami gond lenne vele.

1 db kényelmes mechanikus ceruza

A ceruza remek eszköz vázlatok, piszkozatok, ábrák készítésére, amelyeket később tintával le lehet tisztázni. Érdemes olyat választani, mely kényelmesebb típus. A grafitceruza véleményem szerint nem a legjobb választás. A hegyezés macerás és szemét keletkezik közben, mely újabb gondot jelent.

A töltőceruza mindig hegyes, és kis gyakorlattal problémamentesen használható. A vékony fém csőben végződő ceruzákat eredetileg műszaki rajzolásra találták ki, míg a cső nélkülieket elsősorban írásra. Az első típus véleményem szerint precízebben használható, főként ha néha vonalzóval is kell dolgozni (pl. mértanórán).

A cső azonban ez szúrós és emiatt veszélyes, valamint kevésbé hordozható. Nagyon lényeges, hogy a fém csövecske lehetőleg strapabíró legyen, ugyanis ha akár csak egy picit is elferdül, mondjuk a ceruza heggyel esik a földre, azonnal használhatatlanná válik.

Néhány általam ajánlott példa:

• Faber-Castell Grip Matic
  Elsősorban írásra ajánlott típus, a hegye miatt. Gumírozott fogórész, gombnyomás nélküli adagolás.
• Penac Pépé
  Elnyűhetetlen fém ceruza, hibátlan mechanikával és gumi fogórésszel.
• Pentel P205 (0,5 mm) vagy P207 (0,7 mm)
  Örök életű, pontos és megbízható ceruza, bár nem túl kényelmes.
• Rotring Tikky III
  Bordázott műayag-gumi fogórész, jó minőségű mechanika. Rendkívül tartós és komoly darab. A gyári betéteket érdemes kicserélni, mert könnyen maszatolódnak.

1 doboz töltőceruza hegy (HB)

Egy doboz ceruzabél kis helyen elfér, és igen komoly mennyiségű utánpótlást biztosít. Természetesen néhány darabot érdemes magának a ceruzának a tárában is tartani, azonban egyes típusok túl sok hegy "betárazása" esetén nem működnek megbízhatóan.

Néhány általam ajánlott példa:

• Pentel Super Hi-Polymer
• Staedtler Mars micro
• uni
• Stabilo

Néhány Magyarországon kapható töltőceruza hegyről írtam itt.

1 db puha radír

A természetes gumiból készült, rózsaszín-kék, és szörnyű, morzsálódó fehér radírok kora lejárt. Manapság a PVC radírok divatosak, amelyek tisztán, a papír megrongálása nélkül radíroznak, és a levált radírmorzsák könnyen leseperhető szálakká állnak össze. A 20-as vagy 30-as méretet javaslom, papír borítással.

Néhány általam ajánlott példa:

• Bármilyen Milan gyártmányú radír
• Bármilyen Staedtler gyártmányú radír
• Faber-Castell Dust-Free

A különféle radírok közötti különbségekről írtam itt.

1 db hibajavító roller

A legjobb eszköz a tintával elkövetett hibák kijavítására. Az ecsetelős hibajavító egy letűnt kor emléke, a nyomós hibajavító toll meg szerintem eleve komolytalan ötlet volt. A roller gyorsan, és tisztán használható, használat után szinte azonnal felülírható.

1 db piros vagy zöld zseléstoll vagy rollertoll

Elsődleges célja, hogy ha valamit ki szeretnénk emelni, vagy javítani, korrektúrázni, akkor ezzel feltűnő módon meg lehet jelölni. A színe gyakorlatilag mindegy, a lényeg hogy elüssön a fekete nyomtatott, és kék tintával kézzel írott szövegtől. A zseléstoll és rollertoll azért jó választás, mert a pigmentált színes tinta sokkal szembetűnőbb mint egy sima piros vagy zöld golyóstoll tintája.

Néhány általam ajánlott példa:

• uni-ball
• Pilot
• Pentel

néhány gemkapocs

MacGyver a megmondhatója, hogy a papírok összefogása mellett számos más dologra használható még. Szintén nem foglal sok helyet, de néha szinte életet is menthet.

 ... és azok a speciális eszközök amik még szükségesek (pl. körző, vonalzó).

Ha szerinted valamit kifelejtettem, írd meg hozzászólásban, vagy a Facebookon!

Kimerészkedve az ismert, népszerű márkák közül, ma a Dong-A AnyBall 501 golyóstollat vesszük szemügyre, amely az itthon is kapható, olcsóbb tollak közé tartozik. A márka kevésbé elterjedt, de mégis kipróbálásra érdemes céget takar. Kíváncsi vagyok, hogy tartogat-e számunkra valami meggyőzőt.

A Dong-A egy koreai cég, amely több mint 60 éves múltra tekint vissza. A golyóstollak mellett ceruzákat, különféle rostirónokat, festékeket, és számos egyéb művészkelléket is gyártanak. A gyártás egy része Kínában történik, melyre külön leányvállalatuk van.

Bár a weblapjukon több oldalnyi különféle toll szerepel, a magyarországi boltokban eddig viszonylag kevés Dong-A márkájú írószerrel találkoztam. Nem mernék rá megesküdni, de mintha láttam volna a Cronix nevű hibridtintás golyóstollat, illetve töltőceruzát és ceruzabelet, de nagyjából ennyi.

Az AnyBall 501 a hagyományos golyóstollak táborába tartozik, de érdekes módon ehhez képest rendkívül könnyeden ír. Ezt azért kell már az elején leszögeznem, mert a toll rakosgatása közben szinte észrevétlenül sikerült több helyen összefirkálnom vele a kezemet, pedig ez igen ritkán fordul elő.

Kialakítását tekintve feltűnés nélkül bújik meg a polcon a többi áttetsző golyóstoll között. A külseje igényes, bár néhol kissé sorjás a műanyag. A mechanika megbízhatóan teszi dolgát, a klipsz pedig rugalmas, és jól használhatónak tűnik. Elméletileg 0,5 mm-től 1,6 mm-ig terjedő tollbetét vastagsággal kapható, de én eddig egyedül 0,7 mm-es példányokat láttam. (A vastagság a klipszen olvasható.)

Az igazi meglepetés akkor ért, amikor megpróbáltam információt gyűjteni a tollról: számos olyan oldalon találkoztam vele, ahol a toll ujjak közötti pörgetésről (pen spinning) van szó. Mint kiderült, a pörgetéshez olyan, a normálisnál kissé hosszabb írószerre van szükség, amelyet gyakran gumipárnákkal egyensúlyoznak ki, és ehhez a Dong-A AnyBall fogórésze az egyik legnépszerűbb alkatrész.

A fogórész egyébként valóban nagyon rafinált, ugyanis van rajta egy kis árok, amibe tökéletesen belesimulnak az ember ujjai, és így nagyon kényelmes írni vele, bár maga a gumi anyag nem túl puha. Simán el tudom képzelni, hogy hosszú fogalmazások megírása után sem görcsölnének be tőle az ujjaim.

A toll a klipszet tatalmazó, felső kék alkatrésznél csavarható szét. A benne található tollbetét egyszerű, műanyag cső, mely külön is kapható, ha kifogyna.

Azt már írtam, hogy kifejezetten könnyen, és kellemesen ír. A színével sincs semmi gond, azonban a kelleténél gyakrabban ejt kicsi pacákat a papíron, amelyek a képen látható módon, könnyen elkenhetőek. Ezen kívül ha nem használod néhány napig, a tinta hajlamos magától picit megfolyni, és apró golyóvá keményedni a hegyen, amit utána le kell kapargatni, hogy újra írni tudja. Mindezt valószínűleg a tinta összetétele okozza, viszont így jelentősen ront a minőségérzetemen.

Előnyök:

• kényelmes, igényes tolltest

Hátrányok:

• nem egyenletes tintakiosztás

Értékelés: 3/5

Jake Weidmann remek TEDx előadása a kézírásról, és annak szépségéről. Sajnos magyar nyelvű felirat egyelőre még nincs hozzá, de ha hallás után érted az angol szöveget, mindenképpen javaslom hogy nézd meg.

Folytatva a korábbi sort, ma megint egy régi ismerőst üdvözölhetünk, mégpedig egy PAX MG golyóstollat. A retró írások egyik oka egyébként az, hogy az interneten alig van nyoma a 40-es évek végétől beinduló magyarországi golyóstollgyártás prominens darabjainak, így például a PAX MG is csak aukciós oldalakon bukkan fel néha-néha, és gyakran még az sem tudja, hogy pontosan mi ez, aki meghirdeti. Szóval próbálom betölteni az űrt, aztán majd az idő eldönti, hogy jutok-e valamire.

Egy kis csalás azért van a dologban, ugyanis a bemutatott példány nem az eredeti PAX MG típus, hanem egy PAX MG "SCS" fedőnéven futó darab, amelyet nemrég, pár száz forintért szereztem be a Hungaropen-nél. Az általam birtokolt eredeti PAX MG és az SCS kivitel közötti különbségekre mindjárt kitérek.

A képen látható piros PEVDI doboz egyébként nem gyári tartozék, csak a hatás kedvéért szerepel a fotón, hiszen az eredeti PAX MG gyártása tudtommal még jócskán a PEVDI idejében folyt.

Ahogyan az a képen is látható, egy teljesen fémből készült vékony, kupakos tollról van szó. Ez azért fontos, mert úgy tudom, a PAX MG egy termékcsalád volt, és létezett belőle a kupakoson kívül csavarós és teleszkópos (kupaknyomós) típus is.

Az első érdekesség amit kiemelnék, hogy megfelelő fényviszonyok mellett a az amúgy matt hatású, csíkozott tolltest és a kupak érdekes, ezüstös színben játszik. Kicsit az ezüst evőeszközökre, vagy az alpakka nevű fémre emlékeztet, bár természetesen nem tudom, hogy pontosan milyen anyagból készült.

A vékony kialakítás miatt a toll remekül elhelyezhető spirálfüzet vagy notesz gerincében, de egy női táskában is könnyen el tudom képzelni, mert a kupak elég határozottan működik ahhoz, hogy magától ne essen le, és a fém borítás miatt maga a toll gyakorlatilag elpusztíthatatlan.

Hosszabb használathoz nem annyira kényelmes, sima felülete miatt pedig az ujjak is könnyen lecsúsznak róla, de rövid firkálásra, aláírásra nagyszerűen alkalmas, kompakt kis toll. Az egyetlen esztétikai negatívum, ami feltűnt, hogy a tollbetét hegye picit jobban is kilóghatna a tollból, mert bár így is lehet írni vele, de úgy valamivel jobban nézne ki.

A kupakot közelebbről megvizsgálva szembetűnő a fényes gyűrűben ülő, műanyagból készült, drágakő hatású betét. Ez valószínűleg az SCS változat sajátossága, mert eddig csak ezen láttam hasonlót. Kezdetben kicsit furcsa volt, még mindig nem tudom igazán eldönteni, hogy illik-e a toll felépítéséhez, de az biztos, hogy nem lesz tőle túl férfias jelenség.

A klipsz tetején látható P betű a PEVDI logója, mely ugyanebben a stílusban szerepelt a Hungaropen előtt gyártott PAX tollak klipszén is. (Néhányan tévesen a Parker-re asszociáltak belőle.) Sajnos a képet sikerült elbaltáznom, így csak alig látszik a klipsz alsó részén található MG jelzés. A klipsz ugyanígy néz ki a többi PAX MG esetében is, de némelyiknél a betűket és a vonalakat nem ütötték bele.

Ami még érdekesség, hogy bár újonnan vettem, a toll klipsze gyárilag egy kicsit ferde, és alatta egy ponton meg van rongálódva a borítás is. (Elgondolkodtatott, hogy nem-e a raktár kiseprése közben régi megmaradt alkatrészeket találtak, és abból van összerakva a toll.)

A toll másik vége fényes, fém dugóval van lezárva. Nem rémlik, hogy láttam volna más PEVDI tollon hasonlót. Az eredeti PAX MG-ken általában az alább látható módon, stilizált műanyag felirattal volt lezárva a kupak és a tolltest vége is. Úgy értesültem, ez különbözteti meg a PAX MG és a PAX MGM típust. Az MG-nél fényes, fém dugók vannak a kupak és a tolltest végén, míg az MGM esetén az alább látható képen szereplő, márkajelzéssel ellátott műanyag.

Vajon miért találni fekete és kék műanyag lezáró elemet is korábbi, hasonló tollakon? Hogy jutott eszükbe a műanyag drágakő imitáció elhelyezése a kupakon? Miért van a klipszen P betű és MG felirat, de régebbi daraboknál miért fordult elő, hogy nem került rá semmi? Ezek a kérdések nem először fogalmazódtak meg bennem, és mindig arra a rosszmájú következtetésre jutok, hogy a PEVDI az éppen rendelkezésre álló alkatrészekből végezte a gyártást. Ezzel nem kis fejtörést okoznak egyébként azoknak (bár lehet az országban egyedül én vágtam ebbe a fába a fejszémet), akik próbálják gyűjteni a régi termékeiket.

A toll fő ismertetőjegye a gravírizott SCS felirat. Nem tudom mire gondoljak, az első tippen az volt, hogy rajtuk maradhatott egy adag gravíroztatott példány, és azokat értékesítik. (Vajon minek a rövidítése az SCS?)

A szétszedés után látható, hogy a tollban valóban nincs műanyag alkatrész, viszont van például egy rugó, hogy ne lötyögjön a tollbetét. Ebben a konkrét példányban egy jelzés nélküli, vékony, fekete betétet találtam, ami kicsit már nehezen fog, mintha túl sokat állt volna a raktárban. (Újabb rejtély!) Szerencsére a kedvenc típusú tollbetétemet, a "koronás" G2 formátumot lehet benne használni, amiből igen komoly választék áll rendelkezésre a piacon.

Használtál PAX MG golyóstollat? Tudsz valamit a toll történelméről, gyártásáról? Esetleg tudod mit takar az SCS rövidítés? Ne tartsd magadban! Oszd meg velem és az olvasókkal a hozzászólások között, vagy a blog Facebook oldalán!

Többször írtam már arról, hogy próbálok jól használható, Parker "G2" formátumú (koronás) zselés tollbetétet találni a piacon. Legutóbb a Schneider Gelion betétről írtam röviden, amit azóta is használtam. Természetesen ahogy a blog tartalmából sejthető, általában többféle tollat használok felváltva, attól függően, hogy hova megyek, és hogy épp melyik akad a kezembe, vagy melyikhez van kedvem.

Tegnap este egy megbeszélésre siettem biciklivel, ilyenkor pedig a lustaságom miatt kényelem érdekében igyekszem minimális felesleget cipelni, így a tolltartóm is otthon maradt, és csak a jó öreg PAX Metál tollamat csíptettem a zsebembe. Sajnos megfeledkeztem róla, hogy mostanában az a bizonyos Schneider Gelion tollbetét egyre gyakrabban csinálja azt, hogy a mondat közepén, minden előjel nélkül kifogy belőle a szufla, és elkezdi szárazon karcolni a papírt, amíg néhányszor oda nem koppintom a hegyét az asztalhoz.

A megbeszélés rendben zajlott, időnként írtam pár sort, amikor is egyszer csak ismét fellázadt ellenem a Gelion. Nyilván nem örülök ilyenkor, így kicsit talán túl ingerülten koppintottam kettőt a papíron, melyet a beszélgetőpartnerem is észrevett. Neki az ismerőseim többségéhez hasonlóan fogalma sincs róla, hogy halomban állnak otthon a jobbnál jobb golyóstollak nekem ez nem csak munkaeszköz, hanem hobbi is, így egy ennek tudatában elfogadható gesztussal élt: táskájából azonnal előhúzott két darab reklámtollat, és hanyag eleganciával elém dobta őket az asztalra.

Természetesen ezt nem vettem rossz néven, de miután vége lett a megbeszélésnek és hazaértem elgondolkoztam a dolgon. Van egy bögrém melyben gondosan összeválogatva az ország különböző boltjaiban beszerzett, kiváló minőségű tollbetétek sorakoznak, arra várva, hogy sorra kerüljenek. Köztük jónéhány ritkaság, amelyet már nem is gyártanak. Én pedig, fittyet hányva a saját blogom szlogenjére (Az élet túl rövid ahhoz, hogy vacak tollal írj) egy olyan tollbetétet használok, amellyel nemhogy nem élvezetes írni, hanem egyenesen bosszantó.

Ahogy ezt végiggondoltam, már szedtem is szét a tollat. A Gelion tollbetét elfoglalta kiérdemelt helyét a "kuka előszobája" "futottak még" bögrében, a Hungaropen kiváló termékébe pedig az egyik titkos favoritom, az Inoxcrom fine vastagságú golyóstollbetétje került. (Részletesebben egy későbbi írásban tervezem bemutatni.)

A golyóstollak legnagyobb ellensége a beszáradás. Amiatt ugyanis, hogy a tinta a papírra kerülve ne fogjon az örökkévalóságig, természetesen ha hosszabb ideig érintkezik levegővel, meg kell száradnia. Így az a tinta, amely használat után a golyó külső felületén van, megszárad. Emellett a golyó alakja nem teljesen tökéletes gömb, így nem hajszálpontosan illeszkedik a foglalatba. A levegő így bejuthat a hegybe, és ott is megszáradhat a tinta. A megkeményedett tintadugó miatt a tollbetét nem ír tovább. Ilyenkor beszélünk beszáradásról.

Mit tehetsz ha megtörtént a baj?

Az első lehetséges, megoldás, hogy hirtelen néhány pipát, esetleg nyolcasokat próbálsz írni a tollal. Mivel a golyó felülete barázdált, elméletileg bele kell akadnia a papír szálaiba, és el kell fordulnia. Ha mégsem sikerül meg lehet próbálkozni valami érdesebb anyaggal, mondjuk gumival. Egy radír például tökéletesen megteszi.

A következő megoldás, hogy a tollbetétet kiszereljük, és a nyitott végébe óvatosan belefújunk. Természetesen ez csak akkor működik, ha a vége nyitott. Érdemes ügyelni, mert egyes tollak belseje (főleg a csavarmechanika miatt) olajos vagy zsíros lehet. A gyenge minőségű betétek végén gyakran kifolyik némi szilikonzsír és/vagy tinta is.

Ha ez sem vezet eredményre, a toll végét megfogva, rázzuk meg a tollat, mint a régi lázmérőket. Zselés- és rollertollak esetén nem árt, ha eközben a tollon rajta van a kupak, mert ha a tinta egyszer mégis megindul... Ezzel a megoldással el lehet távolítani, vagy a tintazáró anyaghoz lehet irányítani a tintában képződött buborékot.

Amennyiben a helyzet nem túl súlyos, általában beválik, hogy öngyújtó lángjával rövid ideig (1-2 másodperc) melegítjuk a tollhegyet. Tovább nem érdemes, mert ha felmelegszik, megolvadhat a tintatartály műanyagja.

Végső megoldásként, a tollhegyet be lehet áztatni néhány órára. Hagyományos golyóstolltinta esetén erre denaturált szeszt, zselés- és rollertollaknál pedig vizet érdemes használni.

Ha egyik megoldás sem használt, sajnos meg kell válnunk a betéttől.

Ha nem ismered a Kickstarter nevű oldalt, mindenképpen javaslom, hogy nézz körül rajta. A lényege, hogy amennyiben nem vagy benne biztos, hogy az új ötletedre vagy termékedre valóban van piaci igény, és érdemes belevágni a gyártásba, felrakhatod az oldalra, és ott az érdeklődők támogathatják a projektedet azzal, hogy előrendelik. Az oldal közvetítőként működik, és a rendelések ellenértékét csak akkor vonják le a vásárlótól, ha összejön egy előre beállított összeg a gyártásra, így az valóban elindul.

Az Kickstarter alapgondolata zseniális, nem véletlenül kapott az elmúlt években igen nagy hírverést. Ami miatt számunkra érdekes lehet, hogy több olyan ötlet is felkerült már, amely különféle tollak gyártását tűzte ki célul. Jellemzően a megrendelések összege messze felülmúlta az ötletgazda elképzeléseit.

CW&T Pen Type-A

Az első figyelemreméltő kampány a CW&T Pen Type-A volt, amely a Pilot Hi-Tec-C betét egyszerű, műanyag testét kívánta egy minimalista rozsdamentes acél tokkal felváltani. Azt gondolom mindent elárul, hogy a gyártás elindításához minimálisan kitűzött, 2.500 dolláros cél helyett, összesen közel 282.000 dollár finanszírozást kapott a projekt. 

Ti2

Utána következett a Ti2, amely strapabíró, teljesen titánból készült burkolat, szintén a Pilot Hi-Tec-C betéthez. (Érdemes megfigyelni, hogy több Kickstarteres toll ötletnek az alapja ez az igen népszerű japán tollbetét.) Arányaiban kevésbé sikerült jól, de így is hétszeresen túllépték a minimális finanszírozási célt.

Bolt

A Karas Kustoms által gyártott Bolt nevű toll külsejéről szerintem mindenkinek az "ipari" szó jut eszébe, de ez is elég népszerűnek bizonyult, hiszen a minimális célt több mint 11-szeresen túlteljesítették. Ráadásul ez Parker koronás tollbetéttel működik, így biztosan hozzájárult a sikeréhez, hogy olyanok számára is jól használható, akik nem kedvelik a zseléstollakat.

Whiskey Barrel Pen

Jelenleg is gyűjtési fázisban van a Whiskey Barrel toll projekt, amely különféle neves whiskey-k hordójából származó tölgyfából, puskagolyóra hajazó fogórésszel, kézzel készült tollak gyártását tűzte ki célul. 

Mint a felsorolásból is látszik, egy ideje már követem a Kickstarteren megjelenő egyedi tollakat, és mindegyiket alaposan szemügyre vettem, de igazából egyiknek sem ragadott meg a formája, vagy a kivitele. A Pen Type-A-t nem találtam elég ergonomikusnak, a Ti2 és a Bolt kinézete nem jött be igazán, és bár nagyon vagány lenne egy kézzel készült, minőségi fából gyártott toll, a töltény fogórész, és a puska formájú klipsz miatt a Whiskey Barrel sem az én világom. 

Polar Pen

Mikor azonban az egyik kedves olvasóm a blog Facebook falán megosztotta a Polar Pen Kickstarter videóját, és végignéztem azt, hirtelen határozottan elfogott a "Kuss, és fogd a pénzem!" érzés, úgyhogy beálltam a projektet támogató "backer-ek" igen népes táborába. (A projekt finanszírozása a minimális célösszeget több mint 58-szorosan haladta meg.)

A Kickstarter kampányok esetében előfordul, hogy nem pontosan a várt módon zárulnak különféle gyártási problémák, vagy a túl nagy kereslet miatt, és itt sem volt ez másképp. Az eredeti tervek szerint a tollakat Kanadában gyártották volna, azonban nem sokkal a kampány vége után, a helyi egészségügyi hatóság a mágnesek kockázataira hivatkozva betiltotta a termék előállítását. Az apró mágnesek ugyanis igen veszélyesek gyerekek számára, hiszen ha ezeket lenyelik, nem csak fulladásveszélyt okozhatnak, hanem a testben összetapadva akár komoly belső sérülést, vagy halált is. (Arról, hogy a mágneses mezők általánosságban okoznak-e valamilyen negatív elváltozást, jelenleg nem találtam egységes álláspontot.) A dolgot nem szeretném különösebben kommentálni, azonban emiatt a gyártást át kellett helyezni, így a projekt jelentős csúszásba került. Eredetileg egy korlátozott számú csoportnak, akik még a kampány elején leadták a rendelést (köztük nekem is), 2013 december közepére ígérték a kész tollak megérkezését, azonban a csúszás miatt közel fél évvel később kaptuk meg ezeket.

Polar Pen bemutató videó, ami bejárta a világot

Ettől függetlenül, és természetesen a hasonló eseteket észben tartva, továbbra is jó ötletnek tartom a Kickstarter használatát. A népszerű termékek, mint a korábban említett összes toll projekt a Kickstarter kampány lezárultát követően bolti forgalomban is megjelennek, azonban az ár eddig minden esetben növekedett valamelyest. Arról nem beszélve, hogy sokszor a Kickstarter támogatóknak vagy nem számítanak fel külön postaköltséget, vagy ennek összege alacsonyabb, mint amikor később bolti forgalomban vásároljuk meg.

A Polar Pen

A toll alap ötlete, hogy 12 darab azonos méretű neodímium (rendkívül erős, ritkaföldfém alapanyagú, tartósan mágneses fém) mágnesből van összerakva, néhány további apró alkatrésszel, amelyeket csak a mágnesesség tart össze. Nincs semmi összecsavarozva, nincs semmi ragasztva, így egyszerűen szétszedhető darabjaira, és gyorsan össze is rakható. Tollbetétként a Pilot Hi-Tec-C, vagy az uni-ball Signo DX (UM-151) is használható. Gyárilag fekete színű Hi-Tec-C betéttel van szerelve.

Nekem az ezüst bevonatos, kapacitív érintőképernyőhöz való pötyögővel felszerelt változat van, melynek neve Polar Pen+Stylus (a fenti képen a pötyögő rész nincs rajta). Kicsit magasabb áron lehetett megkapni az arany bevonatos mágnesekből álló darabot, és a Kickstarter támogatók egy nagyobb felajánlott összeg fölött színes tollakat is választhattak, amelyek a gyártó állítása szerint később nem lesznek bolti forgalomban.

A tervező, Andrew Gardner egyértelműen új műfajt teremtett, aminek logikus következménye, hogy a tollat sajnos hamisítják. Nemrég az egyik magyar aukciós oldalon láttam, hogy néhány ezer forintért egy koppintást, amit természetesen eredetiként árultak. Jelenleg az eredeti Polar Pen tollakat az interneten kizárólag a polarpen.com-on lehet megvásárolni, és a cikk írásának pillanatában egyik típus sem elérhető, az előrendelt darabok kiszállítását 2014 augusztusára ígérik. Amennyiben eredeti Polar Pen-t szeretnél vásárolni, a következőket javaslom:

• Ha teheted, vásárolj a tervező, az INDIEDESIGN oldaláról, a polarpen.com-ról.
• Ha máshonnan vásárolsz, és az ár jóval alacsonyabb 40 dollárnál (ezüst és fekete színű) vagy 45 dollárnál (aranyszínű), akkor valószínűleg nem eredeti a termék. A reális ára tehát 8 és 9 ezer forint között van.
• Ha "deep silver" színű típust is árulnak ott, ahol a rendelsz, akkor valószínűleg sem az, sem a több nem eredeti, mert ilyen színben nem gyártanak Polar Pen-t.
• Hasonlítsd össze a képeimen látható pötyögőt, és a klipsz feliratát a megvásárolni kívánt tolléval. A koppintásokon nagy, bumszli érintővéget, és sokkal nagyobb POLAR feliratot is találhatsz.
• A pötyögőt takaró mágnes az eredeti terméken teljesen egyforma a tollat alkotó mágnesekkel, míg a koppintások némelyikén erre speciális kialakítású elemet használnak.

Mivel a termék utánzatával nem rendelkezem, ezért nem tudom megmondani, hogy pontosan miben különbözik, vagy hogy van-e egyáltalán minőségi különbség. Azonban úgy gondolom, hogy egyrészt, a koppintások alacsony ára miatt valószínűleg kevésbé jó minőségűek (nem valódi ezüst/arany a borítás, kevésbé erős mágnes, nem annyira igényes megmunkálás), másrészt azt tartom korrektnek, ha az ötletgazdát támogatjuk azzal, hogy eredeti terméket vásárolunk.

A mágnesek miatt a tollnak már érezhető súlya van, kupakkal és pötyögővel 53 grammot, míg kupak nélkül 40 grammot nyom. Ez könnyen megerőltető lehet, ha hosszabb távon használja valaki, hiszen az igényes, felsőkategóriás fém tollak is általában csak 10-20 gramm körüli súlyúak.

A neodímiumnak ráadásul van egy olyan kellemetlen tulajdonsága is, hogy minél erősebb, annál inkább törékeny. Emiatt érdemes figyelni, hogy ne ejtsük el a tollat, valamint ha szétszedjük, az egyes darabokat ne engedjük túlságosan messziről összekoccanni. Azért is érdemes odafigyelni, mert a mágnesek bevonata mintha nem sikerült volna túl ellenállóra, és egy kissé kopik. Ott, ahol a mágnesek összeérnek, illetve a fekete fém akatrészeket súrolják (például a kupakként használt rész nyitott végénél), láthatóan vékonyodik a bevonat. és a fekete ellendarab is kezd fényesedni.

A tollat egyébként nem nehéz szétszedni, de a mágnesek ereje miatt kétkezes mutatvány. A dolog jó oldala, hogy magától biztosan nem fog szétesni, a kevésbő jó, hogy a kupak, vagy a pötyögőt védő mágnesdarab leszedéséhez is két kézre van szükség, ráadásul ez némi rutint igényel, mert könnyen előfordul, hogy első próbálkozásra nem a megfelelő darab válik el a másiktól.

Ha sikerült levenni a kupakot, kezdhetünk gondolkozni rajta, hogy hova tegyük. Logikus gondolat lenne a toll végére cuppantani, de a mágneses polaritás miatt ezt csak úgy tehetjük meg, hogy a kupakot fordítva tesszük oda, így viszont a toll, és a kupak végén levő fekete alkatrészt is koptatjuk. Arról nem beszélve, hogy a toll így erősen farnehézzé válik, kényelmetlenné téve az írást. Szóval inkább rakjuk le valahova a kupakot, de lehetőleg ne túl közel, különben a toll könnyen magához vonzza. Túl távol meg azért ne, mert akkor elgurul, és elveszítjük. Én valamilyen, a közelben, szem előtt levő fém dologra szoktam "ragasztani", például hálós fém irat- vagy tolltartóra.

Érdemes arra is figyelni, hogy a közelünkben lehetnek olyan tárgyak, amelyek nem viselik jól az erős mágneses teret, például notebook számítógépek merevlemeze, okostelefonok, tabletek, vagy mágnesezett plasztikkártyák. Nekem eddig nem volt ezzel kapcsolatban semmilyen negatív élményem, de valahol olvastam, hogy valaki sikeresen utazásképtelenné tette magát, a mágneskártyás bérletének lemágnesezésével.

A toll egyébként tetszetősen néz ki, de komoly helyre azért nem vinném, és gyerekeknek főleg nem adnám időrabló jellege miatt. A tervező videón is bemutatja, hogy a moduláris felépítés miatt, szétszedés után milyen jópofa játékokat lehet belőle összeállítani. (Igen, kipróbáltam. Mindet. Többször is.)

Polar Pen-ből készíthető játékok

Ha szétszedted, akkor tapasztalataim szerint összerakásnál van néhány dolog, amire érdemes figyelni. Az egyik, hogy semmiképp se veszítsd el a kupakrészben található szilikon dugót, ami a tollbetét kiszáradását hivatott megakadályozni. (Még jobb, ha egyik alkatrészt sem veszíted el, mert elég költséges mutatvány lehet pótolni őket.) A visszarakásánál figyelj oda arra, hogy ne nyomódjon bele túlságosan a hegy, mert akkor szivárogni fog belőle a tinta, illetve hogy ne kerüljön túl távolra a sem, mert akkor beszárad.

Ezen kívül ügyelni kell a mágnesek polaritására, különben a kupak nem fog rendesen hozzátapadni a tollhoz, és könnyen leesik majd. (Megoldás, ha megfordítjuk a kupakot, természetesen a szilikon betétet, és a lezáró darabot átszerelve a másik végére.)

A pötyögő részét ritkán veszem használatba, és bár igazából sosem értettem ezeknek a létjogosultságát, rendesen működik, és ellátja funkcióját.

Összefoglalás

Hogy mindennapos használatra alkalmas-e a toll, azt mindenki döntse el maga. A magam részéről nem bántam meg, hogy megvettem, de különlegessége, és sérülékenysége miatt inkább játéknak és kuriózumnak gondolom, mint használati tárgynak.

Értékelés:

• Ötlet: 5/5
• Megvalósítás: 4/5
• Gyakorlati használhatóság: 2/5

Egy friss tanulmány azt vizsgálta, hogy mennyire hatékonyan emlékeznek vissza a tanulók a számítógéppel készített jegyzeteikre, szemben a kézzel írottakkal.

Érdekes módon azt tapasztalták, hogy a számítógépen történő jegyzetelésnek nem csak az a kockázata van, hogy igen könnyen elvonja a figyelmet (pl. érkezik egy e-mail, vagy valaki ránk köszön a Facebook csevegőjében), de még ha kifejezetten csak a jegyzetelésre koncentrál az illető, akkor sem rögzül olyan jól a begépelt szöveg, mint ha kézzel írnánk.

A jelenség oka pedig abban keresendő, hogy míg a gépelés többnyire megoldható valós időben, azaz a szöveg elhangzásának tempójában még kényelmesen be tudjuk írni szóról szóra, addig a kézírás lassúsága miatt óhatatlanul át kell fogalmaznunk a hallottakat, és így az agyunknak sokkal alaposabban fel kell dolgoznia.

A teljes, angol nyelvű cikk ezen a linken olvasható.

Frissítés: Sajnos a Dokumental 2014. végén megújította weboldalát, így a korábban fellelhető érdekes videókat is eltávolították. Emiatt az írásban található hivatkozások nagy része már nem működik.

A cikksorozat előző része a Dokumental által végzett, a tinta minőségére vonatkozó vizsgálatokkal foglalkozott. Ebben a részben a Dokumental által gyártott termékekről olvashattok rövid áttekintést.

A Dokumental termékei

A cég weboldalán megtaláljuk a legtöbb termék adatlapját, amelyből hozzám hasonló laikusok számára is rengeteg érdekes információ derül ki, természetesen a vegyi jellemzőkön kívül. Nem célom, hogy minden információt átemeljek ide, csak hivatkozni szeretnék az egyes termékcsoportoknál a szerintem érdekes termékekre.

Golyóstollba való tinták

A listából látható, hogy a kínálatban a sima golyóstoll tinta mellett (Dokmental Prime/303, Dokumental, Docu, Eco) többféle hibrid tinta (Docufluidal), és különféle speciális tinták is (Fluo, Metallic) is elérhetők.

A tinták különböző minőségi jellemzőkkel készülnek, és eszerint vannak prémium, magas -, közepes -, és alacsony minőségi osztályokba sorolva. Ránézésre a fő különbség az elérhető színek, és a szavatossági idő, amely prémium tintáknál például 4 év.

Az adatlapokon gyakran megfogalmaznak ajánlásokat az írócsúcs anyagával, a tintakövető használatával kapcsolatban, és minden tintánál szerepel az is, hogy radírozható/törölhető-e, valamint megkülönböztetik azokat a tintákat, amelyek nem hagynak nyomot a tollbetét oldalán (TF - transparent flux, vagy clear drain), így ízlésesen használhatók áttetsző oldalú műanyag tollbetétben is.

Táblafilcbe való tinták

A fő különbség, hogy vannak normál tinták, amelyek kb. 2 óra alatt kiszáradnak, ha nem rakod vissza a kupakot a táblafilcre, illetve olyanok, amelyek akár 3 napig is bírják kupak nélkül. Rengeteg színben kaphatók.

Alkoholos filcbe való tinták

Megtaláljuk az alkohol alapú, és víz alapú "permanens" tintákat is. Némelyik fluoreszkál, vagy szagtalan, illetve van olyan, amelyik jobban ellenáll a napfénynek, és olyan is, aminek a színanyagai csak rövid idő elteltével tűnnek elő (ColourBurst).

Szövegkiemelőbe való tinták

Van amelyik festékanyagot, van amelyik pigmenteket tartalmaz. A sima papíron használható tinta mellett van olyan is, amelyiket kifejezetten speciális, savas, esetleg hőpapíron való használatra fejlesztették ki.

Zseléstollba való tinták

Pigmenttel és festékanyaggal színező, víz alapú tintát is találunk. Van, amelyik CE minősítéssel rendelkezik, játéknak minősíthető, gondolom nem mérgező. Az adatlapokon felhívják a figyelmet arra, hogy a zseléstollak esetében rozsdamentes acélból készül írócsúcsot kell használni, illetve a kupakban található tömítő labda anyaga lehetőleg szilikon legyen. A tintakövető használata minden esetben javasolt, és azt is leírják, hogy ennek egy része a tollbetét falán marad majd, tehát úgy tűnik majd, mintha fogyna belőle. Hasznos tanácsokat adnak arra nézve is, hogy hogyan történjen a tinta tollbetétbe való befecskendezése is, hogy ne képződjenek buborékok. (Úgy látszik, ez egy komoly probléma a gyártás során.)

Rollertollba való tinták

Tartályos, és műszálas rollertoll betétekbe való tintát is találunk, A fekete tinták közül van, amelyik megfelel az ISO-14145-2 szabványnak, tehát dokumentumbiztos. Vannak koncentrátumként is megvásárolható rollertinták is, amelyeket 1:1 arányban kell desztillált vízzel higítani, felhasználás előtt.

Filctollba való tinták

Törölhető, illetve egyszeresen és többszörösen színváltós tinták mellett találunk kifejezetten flipchart táblára kifejlesztett termékeket, valamint törlésre, és színváltásra alkalmas folyadékot is. Bevállalósabb gyártok próbálkozhatnak a koncentrátumként forgalmazott tintákból saját színek összeállításával is, amelyhez a Dokumental színkeverési segédletet is ad.

Tűfilcbe való tinták

Normál, és hosszabbított beszáradási idővel rendelkező tinta, valamint áttetsző fólián is használható változat kapható.

Töltőtoll tinták

Töltőtoll tinta koncentrátumok néhány színben, amelyek 1:6 arányban higíthatók desztillált vízzel. Találunk olyanokat is, amelyek vízállóak.

Különleges tinták és folyadékok

A ruhákra rajzoláshoz használatos festékanyagok, folyékony kréták és írásvetítő fóliára való tinták mellett itt találjuk meg például a tintakövető folyadékot, amely golyóstollak és zseléstollak tollbetétjeiben, a tinta kifolyása ellen hasznos.

Hogy tetszett ez a cikk a Golyóstoll blogon? Érdekel a golyóstollak gyártása? Foglalkozzak inkább a különböző tollak bemutatásával, összehasonlításával? Várom a véleményeket a hozzászólások között, vagy a blog Facebook oldalán!